Komoróczy Iván szerk.: Szatmár vármegye szabályrendeletei és területi beosztása (Nagykároly, 1898)

SZABÁLY RENDELETEK - I. RÉSZ. A közigazgatást érintő általános szabályrendeletek - Szabályrendelet a járási főszolgabírói hivatalokra és a törvényhatóság szolgálatában álló járási tisztviselők, kezelő személyek és alkalmazottakra köte-lező eljárási-, ügy-, pénzkezelési és szolgálati szabályok megállapításáról

— 149 — radhatlan kelléke, hogy az elintézési irat szószerinti tartalmáról az illető fél szabályszerüleg a határozat, végzés, Ítélet kézbesítése mellett értesíttessék, vagy pedig — mennyiben az egyes ügyekre nézve fennálló külön ügyviteli szabályok azt megengedik, a személyesen jelenlevő fél előtt élőszóval, s a felebbezési jogosultságra való kitanitás mellett kihirdettessék, s a kihirdetés megtörténte az ügyiráson az érdekelt fél és kihirdető közeg aláírásával igazoltassék. [Vesd egybe a 64. §-al] Ha pedig az érdekelt fél irni nem tudna, ez esetben az aláírásnál a 9-ik §-ban előirt szabályok szerint kell eljárni. 42. §. Az elintézés módja az elintézés lényege szerint. Az elintézés módja, az elintézés lényege szerint két féle lehet: a) előleges [közbevető] és b) érdemi [végleges].Előbbi az ügynek csakis tárgyalásához való előkészítésére vonatkozik, tehát csakis közbevető intézkedés, utóbbi ellenben az ügy érdemi végleges elintézését, megoldását foglalja magában. Ez elintézési módok részletesen a következőkben határoztatnak meg : 43. §. Előleges {közbevető) elintézés. Mindazon ügyekben, melyek a következő pont [44. §.] szerint érdemileg el nem intézhetők, előleges intézkedéssel látandó el és pedig annyiszor a hányszor szükséges, illetve ismételten mindaddig, mig az ügy az érdemi elintézésre meg nem érik. Az ily előleges intézkedés az előadó által rendszerint három nap alatt megteendő. Minthogy az előleges intézkedéssel az ügy tárgyaihatósága czéljából valamely társ, idegen vagy alárendelt hatóság felvilágosítás adásra, illetve jelentés tételre, vagy valamely teljesítendő cselekmény véghezvitelére és a teljesítés megtörténtének bejelentésére, avagy bizonyos adatok beterjesztésére kéretik fel, illetve utasittatik az előleges intézkedésben a teljesítésre mindenkor zárhatáridő tűzendő ki. Ennek kitűzésénél az időpont mindig a hó és nap kiírásával határozottan megjelölendő. [Például nem 8 nap alatt, hanem 1890. február 20-ig.] A határidő ezen kitűzésénél figyelemmel kell lenni a postai közlekedési viszonyokra, s a követelt jelentés, a kért értesítés megtételéhez, illetve az elrendelt cselekmény véghezviteléhez szükséges idő mennyiségére, mely utóbbi rendkívüli sürgős eseteket kivéve 48 óránál rövidebbre nem számitható. 44. §. Érdemi (végleges) elintézés. Az ügy érdemi elintézés alá csakis akkor vehető, ha az az elintézésre teljesen előkészíttetett, illetve betárgyaltatott, vagyis az ügy tárgyaként felvetett kérelem, illetve válaszra váró kérdés, avagy az elrendelendő cselekmény illetve a megtorlás czéljából panaszolt tény vagy mulasztás, min-