Komoróczy Iván szerk.: Szatmár vármegye szabályrendeletei és területi beosztása (Nagykároly, 1898)

SZABÁLY RENDELETEK - I. RÉSZ. A közigazgatást érintő általános szabályrendeletek - Szabályrendelet a járási főszolgabírói hivatalokra és a törvényhatóság szolgálatában álló járási tisztviselők, kezelő személyek és alkalmazottakra köte-lező eljárási-, ügy-, pénzkezelési és szolgálati szabályok megállapításáról

— 75 — 10. SZAKASZ. Az ügyek feldolgozása. 39. §. Feldolgozási határidők. A ügy előadója, kinek a feldolgozás végett kiosztatott — mennyiben az egyes ügyekre nézve fennálló eljárási szabályok másként nem intézkednek, avagy concrét esetekben a felsőbb hatóságok az elintézésre rövidebb határidőt nem tűznek ki, — köteles a kiosztott ügyet beérkezési sorrendben, legfeljebb azonban nyolcz nap alatt és érdemileg elintézni. A sürgős, halasztást nem tűrő ügyek ellenben még a kiosztás napján elintézendők. A helyszíni és általában tárgyalást igénylő ügyek a hason természetű ügyekkel tárgyalásra csoportosíthatók ugyan, de ezek is legfeljebb harmincz nap alatt letárgyalandók. 40. §. Az elintézés szövegének alakja és irálya. Az elintézés szövegének alakja, az elintézett ügy érdeme, illetve minősége szerint kétféle lehet: a) Levél alakú, vagy b) Határozat alakú. a) A levél alakú elintézés sohasem magán egyénhez, de rendszerint valamely hivatal vagy hivatali személyhez szól, s a közönséges közigazgatási, nem pedig közigazgatási jogszolgáltatási — ügyek elintézésénél használandó. A „levél" a szerint a hová, vagy akihez intéztetik, a használható irály különlegessége szerint lehet: 1. Jelentés, mely kizárólag a felettes hatósághoz—; 2. Átirat, mely a társ-,vagy magasabb rangú idegen hatósághoz—; 3. Megkeresés, mely a nem alárendelt egyéb idegen hatósághoz—; 4. Mely a' csendőr-őrsparancsnoksághoz [szervezeti utasítás 3. §-a]—; és végül 5. Rendelet, mely csakis az alárendelt hatóságok, illetve hivatali közegekhez intézendő. Az 1., 2. és 3. pont alatt felsorolt levelek irálya kérelemszerű, ellenben a 4. és 5. pont alatt felsoroltaké meghagyó, illetve parancsoló. b) A határozat alakú elintézés, mely közvetlenül senkihez sem intéztetik, hanem az ügyet érdemileg dönti, s irályára nézve vagy parancsoló, mint az az idéző végzéseknél, vagy pedig állitó, tiltó, felmentő és marasztaló, mint az a határozatok és Ítéletek szövegezéséné! fordul elő, — kizárólag a közigazgatási jogszolgáltatási ügyeknél használandó. A határozat alakú elintézés aztán a szerint, amint közigazgatási büntető ügyében hozatik, s marasztaló: Itélet-nek, ha pedig közbevetői végzés-nek, egyéb jogszolgáltatási eseteknél pedig Határozat-nak neveztetik. A „Határozat" [„Végzés" „ítélet"] alakú elintézésnél használandó szöveg két részből áll: a) A „Tárgy" czim alatt előre