Jakab Attila - Balázs Attila: Elrejtett kincsek titkai / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 3. (Nyíregyháza, 2007)
Az ékszerek anyagáról Az egykori elrejtők nem tartoztak a társadalom legelőkelőbb tagjai, de a legszegényebbjei közé sem. Az ékszerek anyaga ennek megfelelően leginkább ezüst. Gyakoriak az elektron - azaz arany és ezüst ötvözetéből készített - tárgyak. Kivételesen előfordulnak aranyból készült darabok is. A talmi csillogás látszatát keltő aranyozott bronz nyilván a legelőkelőbbek ékszereit utánozzák. Nem hiányoznak a szegényesebb bronztárgyak sem. Miben rejtették el a kincseket? A kérdésre természetesen nehéz választ adnunk. Meglehetősen kevés információval rendelkezünk. A szerves anyagok a mi talajainkban többnyire nyomtalanul elpusztulnak. Olykor a tárgyakon néha megmarad egyegy kisebb árulkodó nyom. Ez alapján úgy sejtjük, hogy a kincsek egy részét textilből vagy bőrből készített zsákocskában rejthették el. Amikor bronzedényben kerültek földbe - ami kivételesebb eset -, a régész jó helyzetben van, mert biztosat állíthat. A leggyakoribb azonban, hogy egy-egy cserépedényben dugták el az értékeket - nem véletlenül. Edény egyrészt minden háztartásban akadt, másrészt nyilvánvaló, hogy ezek voltak a legalkalmasabbak arra, hogy viszonylag nagyobb mennyiségű tárgyat biztonságban tudhassanak. Bizonyára le is fedte az edényt a tulajdonos, amikor elásta. 10 Miért nem ásta elő tulajdonosuk az elrejtett értékeket? A kincsleletek elrejtői minden bizonnyal igyekeztek minél gyorsabban és minél biztonságosabb helyre rejteni értékeit. Fontos szempont volt az is, hogy a veszély elmúltával könnyen meg is találhassák azokat. Kincseket találtak már dombokon, mocsaras területeken, házak között elásva stb. Egykor bizonyára volt valamilyen azonosítási pont, amely alapján próbálták megjelölni a kincs helyét (magányos fa, híd, szikla stb.). Az előkerült leletek bizonyítják, hogy ez nem mindig sikerült. Nagyon valószínű, hogy a tulajdonos meghalt, s nem maradt életben senki, aki tudott volna a kincs helyéről, mely így csak több száz évvel később bukkant elő újra a föld mélyéről... Hogyan kerülnek elő ezek a kincsleletek? Legtöbbször véletlenül, általában földmunkák során. Jellemző, hogy szántáskor fordulnak ki a földből (Pátroha) vagy kapálás során (Tyúkod) kerülnek elő. De nem megy ritkaságszámba az sem, hogy alapozáskor vagy csőfektetéskor bukkannak a leletekre. Kivételes alkalom, ha szakember - régész - fedezi fel a kincset, és szakszerűen fel is tárja.
