Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Demecser
9. Kéki kövesút 2,8 kilométere Melis Katalin 1962-es terepbejárása során regisztrálta a lelőhelyet (111. lelőhely) a kéki kövesút keleti oldalán, a község utolsó házánál, kb. a 2,8 km-nél, a ház északi oldalán az első dombon (JAM 97.352.12-20.): 1. Sötétszürke, homokos anyagú, korongolt, íves nyaktöredék körbefutó fésült hullámvonal-köteggel. 2. Sötétszürke, homokos anyagú, korongolt kisebb edény kopott, vékony falú válltöredéke íves nyak indításával. 3. Szürke, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék vízszintesen körbefutó fogaskerék-dísszel. 4. Sötétszürke, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. 5. Kívül barnásszürke, sötétszürke törésű, homokos anyagú, korongolt kisebb edény vékony falú oldaltöredéke teljes külső felületén sűrűn karcolt, vízszintes vonalazással. 6. Kívül-belül sárgás, téglaszínű felületü, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék, teljes külső felületén sűrűn karcolt, vízszintes vonalazással. 7. Kívül világos téglaszínű, fekete törésű, homokos anyagú, korongolt, főleg belső felületén kopott oldaltöredék. 8. Kívül-belül világos téglaszínű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt fazék vágott alja. F: 12,8 cm. 9. Kívül drapposszürke, belül téglaszínű felületű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt, vágott fazékalj. F: 10 cm. Irodalom: MELIS 1962A., MELIS 1964A. 5. 10. Keményítőgyár Melis Katalin terepbejárása során regisztrálta a lelőhelyet a vasúttól délre, a keményítőgyártól keletre, az út menti egyenes homokbuckán (JAM 97.346.5-8.): 1. Drapposfehér, kicsit homokos anyagú, korongolt, kihajló, tagolt perem. P: 19,6 cm (29. tábla 1.). 2. Kívül-belül téglaszínű, szürke törésű, kissé homokos anyagú, korongolt kisebb oldaltöredék befésült vízszintes vonalköteggel. Belseje egyenetlen. 3. Szürke, kívül sárga foltos, homokos anyagú, korongolt, kopott kisebb oldaltöredék két vízszintes sorban fogaskerék-dísszel. 4. Kívül piszkos téglaszínű, agyonkopott, szürkésfekete törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. Irodalom: MELIS 1962A. 11. Kunyhók A kéki kövesút 5-6. kilométerénél az út jobb oldalán magas, a hajdani lápból kiemelkedő sziget van, melyen valaha halászkunyhó állt (Kiss 1961. 59.). A dombcsoport közepén ovális egyenetlen sík terület húzódik. 3 9 Itt talált a többi mellett középkori cserepeket is Melis Katalin 1962-ben terepbejárás során (57. lelőhely) (JAM 97.298.9-11.). A cserepek kormeghatározása bizonytalan. 1. Fekete, belül barnás téglaszínű, szemcsés anyagú, korongolt oldaltöredék befésült vonalköteggel. 2. Szürkésfekete, szemcsés anyagú, korongolt, enyhén íves válltöredék. 3. Fekete, kívül drapposszürke foltos, kissé szemcsés anyagú, korongolt(?) íves oldaltöredék. Irodalom: MELIS 1964A. 5. 12. Lakfölde, Laktelek Nevében a -telek utótagot a várhoz tartozó település pusztulása után fűzték az előtaghoz, (MEZŐNÉMETH 1972. 41. irodalommal). 1316/353: p. Lakteluk...p. Lakteluke, in C-u deZabolch (BÁNFFYI, 187-188); 1325/332:p. Loktelekcum loco castri...acpiscinis... in C-u de Zabolch (A. II, 224); 1329:p. Lokfelde (KÁLLAY 1943.1, 329. reg.). A település 1316-ban tűnik fel, amikor I. Károly király a Gutkeled nb-i Lotárd hűtlen fiaitól, Jakabtól, Páltól és Jánostól elkobozta, s a Balogsemjén nb-i Egyed fiainak, Simon és Iván mestereknek adományozta. 1325-ben I. Károly király Perényi Miklósnak adta a hozzátartozó várhellyel és halastavakkal együtt [az előbbi azonos lehet a demecseri Várszigettel (vö. Kiss 1961. 64.)], akinek mégsem került a birtokába. Ugyanis 1329-ben Kállói Iván mester tiltakozott, hogy (a Hontpázmány nb-i) Szalók fia Mihály (a Battyáni család őse) Kék határjárásakor hozzá akarta csatolni az ő Lokfölde birtokát. - Demecser határában kereshető (HNT. 1902, 170: Vár-tanya), valószínűleg az északi részen. 4 0 Irodalom: NÉMETH 1997. 119. 3 9 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 4 0 A lelőhely meghatározása nem történt meg, a térképen nem szerepel. 39
