Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Katalógus - Vasmegyer

3. Szürkésfekete, drapp foltos, homokos anyagú, korongolt, vékony falú oldaltöredék két befésült hullámvonal-köteg alatt befésült vonalköteggel (232. tábla 6.). 4. Szürkésfekete, homokos anyagú, korongolt kisebb oldaltöredék sűrűn bekarcolt vonalakkal díszítve (232. tábla 7.). 5. Fekete, homokos anyagú, korongolt kisebb oldaltöredék mélyen bekarcolt két horonnyal (232. tábla 8.). 6. Szürke, homokos anyagú, korongolt kis oldaltöredék bekarcolt vonalköteg alatt karcolt hullámvonal indításával (232. tábla 2.). 7. Kívül téglaszínű felületű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék 3 karcolt vonallal (232. tábla 5.). 8. Drappos téglaszínű, homokos anyagú, korongolt kisebb edény válla az íves nyak indításával, egymást keresztező karcolt hullámvonalakkal díszítve (232. tábla 4.). Irodalom'. JÓSA é.n. 396. 4. Kálonga Neve bizonytalan eredetű, esetleg a szláv kalú 'sár' szóból származik (MEZŐ-NÉMETH 1972. 131. irodalommal). 1345: t...Kalenga, in C-u de Zabouch (ZICHY II, 177); 1349: p. Galunga, in C-u Zabouch (BÁNFFY I, 163, 166). A település 1345-ben tűnik fel mint a Gutkeled nb-i Várdaiak birtoka, amelyet bezdédi és szentmártoni jobbágyok használtak. 1349-ben a Tomaj nb-i Régeni (Torda m.) Tamás az ő bezdédi, Várdai János viszont tuzséri birtokához kívánta csatolni. Fából épített templomát 1500-ban említik (OL Dl. 20.991). 1551-ben Mándokkal, Bezdéddel és Tuzsérral volt határos (p. Kalonga LO METALES SZABOLCS nro. 23). Tuzsér határába olvadt [SzSzBmL T. 18. (1800): Locus Templi et Cemeterii; T. 208. (1843)]. Irodalom: NÉMETH 1997. 103. 1968-ban egy Árpád-kori templom körüli temető és egy - talán középkori - település maradványai kerültek itt elő. A helyszíni szemlét előbb Futaky László restaurátor, majd Németh Péter és Magyar Kálmán végezte el. Ennek során megállapították, hogy a feltehetőleg XIII. századi templom egy dombon állt, s a domb közelében utat építettek. így kerültek elő a településre utaló házak, szemétgödrök maradványai, valamint a temető. Mindez a régi Kálonga falu maradványa lehetett. A leletanyagról nem tudok, bár az a jelentés szerint a Jósa András Múzeumba került. Irodalom: JAM Adattár 2002.166., 2002.201. 5. Református templom A mai késő barokk templom a XIV. századi forrásokban már említett egyház helyén áll. Irodalom: SzSzMT II. 395., ALISP. JEL. 1926. 178-179. Újdombrád Lásd Dombrádnál! 30. Vasmegyer (134. kép) Neve törzsnévi eredetű, a legrégibb helynévtípusba tartozik, a X. században keletkezett, csak jelzője tapadt hozzá később (MEZŐ-NÉMETH 1972. 135-136. irodalommal). 1310:/?. Moger (ZICHY I, 126); 1328: nob. domina, nomina Barbara relicta c-is Mich-is f-i Nic-i de Meger (ZICHY I, 314); 1335: p. Meger voc. in C-u Zabouch exist. (OL. Dl. 62.177). A falu 1310-ben tűnik fel mint Ilapur fia László birtoka, amelyet komorói Lóránd fia Sándor pusztít. [Ilapur nevét az ibrányi határ ÉK-i részében található Jalapár-sziget őrizte meg (Kiss 1961. 144.)]. 1328-ban dögei Jób leánya, Borbála, Megyeri Mihály özvegye végrendelkezett gyermekei részére. 1335-ben ibronyi Albert fia Miklós, Ilapur fia László leányai, Chubird és Cecília, valamint a Péc nb-i Lukács és Gergely részére megosztották. 1378-ban Vasvári (Szatmár m.) Fekech Miklós kérte magának a megyeri váijobbágyok birtokát „várnépbeliek földje címén" (nomine t-rum populorum castrensium). A váijobbágyok tiltakozása nyomán keletkezett perben végül a megyerieket isproclamatorius (kikiáltó) szolgálattal terhelt várnépeknek minősítették; földjük eladományozása érvényben maradt (OL Dl 24.910, ZSOLDOS 1990. 13, 22). 10 M értékű kőegyházát 1483-ban említik (ADATOK AZ EGRI... 11,228; III, 140). A község mai neve előtagját a fenti Vas Miklósról kapta (1385: TT. 1889. 732.). Irodalom: NÉMETH 1997. 131. 240