Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Katalógus - Gávavencsellő, Vencsellő

2. Jánostelke Nevét egykori birtokosáról kapta (MEZŐ-NÉMETH 1972. 120.).1416: pr. Janustheleke (BESSENYEI 136). A telekhely 1416-ban tűnik fel, ami­kor Zsigmond király új adomány címén Berceli Jakab fiait birtokaikban megerő­sítette. Nevét a Bogátradvány nb-i Izsépi (Zemplén m.) István fia Jánosról (1335­1349) kapta. Talán a gávavencsellői határban található János-tó (Mo. FNT. SZSZM. 37) őrizte meg nevét. Kiss Lajos alapján János­tava ma a tiszaberceli határban van, az Okolicsányi-tanya mellett, a Nagysóstó északi oldalán. 6 2 Irodalom: NÉMETH 1997. 99. 3. Kastélykert A tiszai ártér partján, a kert legészakibb nyúlványán, közvetlenül a község házai alatt Melis Katalin a terepbejárási naplója alapján 1963-ban elsősorban bronzkori cserepeket gyűjtött. A lelőhelyet a naplóban 186. számmal regisztrálta. A Jósa András Múzeumba került anyag valószínűleg 203. lelőhely 6 3 megjelöléssel szerepel, s benne két Árpád-kori cserép található (JAM 97.427.21-22.): 1. Kívül sárga foltos, szürke, homokos anyagú, korongolt kisebb edény kihajló, kopott pereme. A perem átmérője nem szerkeszthető ki. 2. Kívül drapp, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt, vékony falú oldaltöredék. Irodalom: MELIS 1964B. 4. 4. Solymos(telek) Neve a régi magyar solymos 'solymász' foglalkozásnévből származik. Solymászok településére utal (MEZŐ-NÉMETH 1972. 136. irodalommal, Kiss 1988. II. 482.). É.n. [1298]: k.: t. Solumus (ZICHY I, 110); 1321: p. Solomus (ZICHY I, 202); 1327: p. Solmus voc., in C-u de Zabolch exist. (ZICHY I, 303); 1337: p. = voc., in C-u de Zobouch exist. (A. III, 401). 1338: p. Soliumus in C-u de Zabolch (ZICHY III, 434). A település 1304 körül tűnik fel mint Komorói Lóránt fia Sándor birtoka, amelyet (a Szentemágócs nb-i) Belus ispán, Feldrik és testvérei elfoglaltak. 1321-ben Komorói Lóránt fia Tamás tiltakozott, hogy e birtokát és Vencsellőt szabolcsi és balsai népek pusztítják. Hat évvel később ugyanő szintén emiatt kérte Fülöp nádor oltalmát és pártfogását. Ekkor [Újfalui (Abaúj m.)] Mihály füzéri (Abaúj m.) vámagy szerviense volt. 1337-ben I. Károly király mint a magban szakadt Bodony és Agyuz birtokát Bata fia Jakabnak és Jánosnak, udvari apródjainak adományozta, akik ezentúl e birtokról nevezik magukat Solymosinak. Azonban Tamás tilalmazta Jakabot e birtok használatától, amelyet 1338-ban is megismételt. Balsa és Vencsellő között feküdt (1344: p. Solumus voc. in C-u de Zaboch inter p-nes Bolsa et Vencello exist. A. IV, 449). 1355-ben már puszta (1355/357: t. Solyumusteluk A. VI, 328). A korábbi vélekedéssel ellentétben nem Vencsellő, hanem Balsa határában kereshető (vö. Balsa XVIII. századi térképén: Solymostó). 6 4 Irodalom: NÉMETH 1997. 5. Szárazerdő A község ÉK-i részén, a Tisza által körülölelt helyen hajdanán nagy tó volt, melyet a lecsapolás után kaszálónak használtak. A Lónyai-csatoma átvágja ezt a részt és itt ömlik a Tiszába. A csatorna a községből 6- A hely megjelölése ennek megfelelően a térképen hozzávetőleges. A tiszaberceli térképlapon (112. kép) X-szel jelöltem a feltételezhető helyet. 6 3 A leletek mellett talált cédulán lelőhely megnevezése nem volt. Az azonosítás alapja a terepbejárási napló és a Jósa András Múzeumba került anyag számozásában mutatkozó rendszer. A lelőhely azonban ennek megfelelően eléggé bizonytalan. 6 4 A lelőhely meghatározása nem történt meg, a térképen nem szerepel. 31. kép Figurális bronzlap Vencsellő belterületéről (a szerző felvétele) 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom