Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Még néhány szó az Árpád-kori Rétközről

-1293 körül, amikor (Várdai) Aladár fiai terra Awyk (Ajak!) földet kiváltani akarták, ennek Nyárhidi Keldecs (Keldeech de Narhyd) ellentmondott, aki pedig nevéből ítélve ugyancsak kun birtokos lehetett. - A Zichy-Okmánytár egy 1324-es oklevele szerint Tass, Ajak és Őrpátroh örökös nélküli kunok birtoka volt. - Györfíy György szerint „Az említett Ajak birtokon 1341-ben szereplő Csortyán János neve ugyanúgy kun eredetre mutat (KÁLLAY 1943.1. 135. Chutyan, a kun Csortán nemzetségnévből), mint a szomszédos Pátrohán és Rozsályon később feltűnő 3-3 Kun nevű jobbágy család." - Kun névről tudunk Ibrány határából: Jalapár (Lásd a katalógusban Ibrány-Gyalapár!). A régészeti leletekben az idegen elemek alig-alig jelentkeznek. Kivételes leletegyüttes e tekintetben a Demecser-várszigeti (kétélű kard, szekercék és páncéling - 28. tábla), melynek tulajdonosa - egy XIII. századi harcos - feltehetőleg kun lehetett. A kötetben igyekeztem a Rétköz honfoglalás és Árpád-korára vonatkozó adatok lehető legteljesebb repertsóriumát közzé tenni. Az értékelés során inkább a problémákra koncentráltam. Nyilvánvalóan számos további, általam nem érintett kérdést vet föl az összegyűjtött anyag, melyet abban a reményben nyújtok át, hogy mások is érdemesnek találják elgondolkodni a kutatás helyzetén, a továbblépés lehetőségein és legfőképpen a honfoglalás és Árpád-korról kialakított és kialakítható képen. 458