Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
A rétközi temetőkről - A temetők általános értékelése
Kereszténységre utaló leletek a Rétközben Az egyházak tárgyalásánál szót kell ejtenünk a kereszténységre utaló régészeti leletek köréről is. Számuk meglehetősen kicsiny, ha eltekintünk itt Szabó János Győző azon megállapításától, hogy az összekulcsolt, derékra, mellre helyezett kéz, illetve orans tartás a csontvázak esetében keresztény halottra utalna (SZABÓ 1983. a korábbi irodalommal). Ólomkereszt A Rétköz egyetlen mellkeresztje Ibrány-Esbó-halmon, a 197a. sírból került elő. Ez egy - feltehetőleg bizánci - ólomkereszt. Az ibrányi darab legjobb analógiáját Szeged-Algyő 105. sírjából ismerem (KÜRTI 1978/79.326.1.1. 15. - Kürti Béla egy párhuzamot említ hozzá Kecskemét-Városföldről). 14 8 Ezek a keresztek egyenlő szárnak, a szárak kissé kiszélesednek, díszítetlenek. Az algyői és ibrányi keresztek típusa egyenlő szárával eltér a Kárpát-medencében gyakoribb formától. Egyenlő szárú kereszt nem csak ólomból került elő. A Szegvár-Szőlőkalja 32. sírban bronzból készített darabot találtak (LŐRINCZY 1985. 157.). Ólomkeresztet legutóbb Kiss Gábor közölt Ikervár-Virág u. 112. sírjából, hivatkozva egy VárpalotaSemmelweis utcai párhuzamra is. Kitért az avar temetkezésekben megfigyelhető előzményekre is. Elfogadta Szőke Béla megállapítását, hogy ezeknek a kereszteknek a jelenléte a sírokban a görög rítusú kereszténység elterjedését jelzi. (Kiss 2000. 74.). Megállapításával magam is egyetértek, hozzáfűzve, hogy a Felső-Tiszavidéken is a kereszténység (az ibrányi temetkezés a X. század közepe tájára keltezhető) korai terjedését bizonyítja. Ezt támasztják alá további olyan leletek a Rétközben, mint a fent említett, Beszterecről származó gyertyatartó és ugyanonnan a szenteltvíztartó. Ez utóbbit legutóbb Kiss Etele keltezte meggyőzően a X. század végére - XI. század elejére (Kiss 1996.). A besztereci leletek egy igen korai görög rítusú templom létére is utalnak Beszterecen. Az Ibrány-Esbó-halmi kereszt rózsafüzér-szerüen felfűzött gyöngysor végén lógott. A kereszt felett egy rókafog amulettet találtunk ugyanerre a nyakláncra fűzve. Az amulett ellenére aligha vonható kétségbe, hogy az ibrányi kereszt a kereszténység korai elterjedésének bizonyítéka. Az ibrányi 197a. sírban egy bronzgomb éppen a kereszt fölött került elő (65. kép 5.). Ez alapján a keresztet a fiatal nő a ruha alatt viselte. A korán meghalt Uz István nyíregyházi ortodox parókus hívta föl a figyelmemet arra, hogy az egyházszakadás hivatalosan elfogadott időpontja ugyan későbbre esik, de a két egyház ebben az időszakban rítusaiban már elkülönült. Ebben az időszakban a keleti keresztények már a ruha alatt, a nyugatiak fölötte viselték a keresztet. Kevésbé egyértelmű ez a kérdés a tiszabezdédi 8. sír tarsolylemeze esetében. A lemez díszítését a pogány és keresztény jelképek összekapcsolásának legfőbb példájaként szokták idézni (vö. DIENES 1974. 48.). Valójában a keresztmotívumról nem dönthető el a tárgy körültekintő, behatóbb vizsgálata híján, hogy lehet-e azt egy tarsolylemezen valóban keresztény szimbólumnak tartani vagy sem. 14 8 Sajátos módon az algyői kereszt is hajfonatkorongos sírban fordult elő, akárcsak az ibrányi. 452
