Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Dombrád
16. Temető mellett Melis Katalin terepbejárása során regisztrálta a lelőhelyet (116. lelőhely) a keleti határban, a temető mellett, a vasútvonaltól délre eső dülőút nyugati oldalán, a sertésteleptől északra eső homokdombon (JAM 97.357.8.): 1. Téglaszínű, homokos-szemcsés anyagú, korongolt edény alja felmenő fal nélkül. Irodalom: MELIS 1962A. Vársziget Lásd Földvár! 17. Vár-tanya A település ÉNy-i határban, a Várdombtól délre, az egykori Vár-tanya helyére pajták és aklok épültek. AII. katonai felmérésen jól látszik a Nagy, a Berseny, a Pap és a Béke tó közé beékelődő É-D-i magaspart, melynek déli végén jelzik a Várhegy-tanyát is. 4 3 Ezektől északra, a magasfeszültség alatt lévő legmagasabb domb nyugati lankáján Melis Katalin terepbejárás során regisztrált egy lelőhelyet (58. lelőhely) (JAM 97.299.12-13.): 1. Kívül-belül sárgásdrapp, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. 2. Világosszürke, homokos anyagú, korongolt, vékony falú kis edény oldaltöredéke. Irodalom: MELIS 1962A. 18. Vasútállomástól délnyugatra A Gyűjtő-csatorna és az abba beletorkolló csatorna által körülhatárolt terület magas homokos, meredek falú dombok sora. Ma is szigetszerűen emelkedik a környező ingoványos terület fölé. Legdélibb részén 4 4 az 1960-as évek elején fatelepítés folyt. A terepbejárási dokumentáció szerint Melis Katalin itt (117. lelőhely) gyűjtött őskori és Árpád-kori cserepeket. A Jósa András Múzeumba került leletek között azonban (JAM 97.358.1-5.) csak őskori darabok vannak. Irodalom: MELIS 1964A. 5. 19. Közelebbről nem meghatározott helyről Elek Dezső ajándékaként került a múzeumba 1913-ban egy rövid, vízszintes nyakon forgó taréjos vassarkantyú. Szárvége gyűrűs kiképzésű, íves. H: 12,8 cm, S: 56,11 g (JAM 64.593.1.) (30. tábla 2.). Analógiái alapján (KALMÁR 1971. 360.) XIII-XIV. századi. Irodalom: ALISP. JEL. 1913. 65. 5. Dombrád (18 kép) Puszta személynévből keletkezett, a név szláv eredetű - alapszava: tölgy (MEZŐ-NÉMETH 1972. 42. irodalommal, Kiss 1988.1. 383.). É. n. [1067 k.]/267: pr. Damarad (W. 1,24): é. n. [1289]: p. Damarad, iuxta Tyciam in C-u deZobouch (WENZEL IX, 560); 1291 :p. Domorad(U. VII, 216); 1332-5/PP. REG.: [sac.] de Damarad, deDamorad, de Domorad (VAT. 1/1, 349, 365); 1335: p. Damara ad (!) voc. in Zaboleh C-u exist. (LÓNYAY 92). A megye egyik bizonyíthatóan legrégibb települése: egy 1067 táján kelt, de csak átiratban fennmaradt oklevélben tűnik fel, amikor (az Aba nb-i) Péter ispán itteni birtokát is a százdi (Borsod m.) apátságnak adományozta. 1289-ben IV. László király az ellene fellázadt (Hontpázmány nb-i) Kozma fiaitól, Páltól és testvéreitől elvette és (a Balogsemjén nb-i) Ubul fia Mihálynak és fiainak adományozta. Ám sohasem került a kezükre, mert 1291-ben Pál leánytestvérének második férjét, Berenthe-i (Borsod m.) Nána fia (Küke) Jakabot mondták birtokosának. 1335-ben az utóbbi leszármazottai, a Lónyaiak nem fogadták el a birtokkal kapcsolatban a választott bíróság döntését, s inkább a kikötött bírság megfizetését vállalták. A borsovai esperességben fekvő egyházának papja az 1334. évi I—II. részlet és az 1335. évi I. részlet fejében pápai tizedet fizetett. Irodalom: NÉMETH 1997. 64. 4 3 A lelőhely pontos lokalizálása nem történt meg, helye a térképen hozzávetőleges. Annál is inkább, mert az 1933-as térképlap a Vártanyát Beszterectől keletre jelzi. 4 4 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt.
