Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
A rétközi temetőkről - Ibrány-Esbó-halom - Függelék: - Vörös István: Az Ibrány-Esbó-halmi X-XI. századi temető állatmaradványai
Az Ibrány-Esbó-halmi X-XI. századi temető állatmaradványai Vörös István A teljesen feltárt X-XI. századi köznépi temető 144 honfoglalás kori sírjából 9 sír (6 in situ, 3 „sírföldje", illetve a „sír környéke"), a 130 Árpád-kori sírt tartalmazó temetőrészben 1 sír melletti gödör állatcsontlelete tekinthető temetési és áldozati csontmaradványnak. Egy csonkolt szarvasmarha koponya a temető ÉNy-i részén került elő és az Árpád-korra keltezhető. A honfoglalás korából ló (Equus caballus L.), szarvasmarha (Bos taurus L.), juh (Ovis aries L.) és macska (Felis catus L); az Árpád-korból szarvasmarha és róka (Vulpes vulpes L.) maradványa került elő. 1. Részleges lócsontváz 199. koporsós férfisír (98. tábla) A lovat a sír ÉK-i végébe, a koporsó és a sírfalak között helyezték el (70. kép). A ló feje az emberi csontváz bal oldalán északra, a lábszár-lábfej vonalában, 15-20 cm-rel a sír alja fölött, Ny-i tájolásban, az állán feküdt; a metapodiumok közül a két mellső láb vég (mc-ph-ok) egymás mellett a ló feje alatt és mellett (északra), vele azonos irányban helyezkedett el; a két hátulsó lábvéget (mt-ph-ok) a ló feje mögött átlós irányban találták meg. A jobb oldali hátulsó lábvég ujj csontjai a koponya alatt, a mt DK-i irányban folytatódtak, rajtuk hevert az egyik kengyel és a hevedercsat. A bal oldali hátulsó láb vég - behajlított ujj csontokkal - a sír K-i végében, É-D-i irányban, a többi lócsont előkerülési szintje fölött 15-20 cm-rel feküdt. Tőle Ny-ra volt a másik kengyel. A V alakban összehajtott kétkarikás, csuklós vaszabla a lófej bal oldalán (D-re) feküdt. A nagy méretű zabla kemény szájvasú. Teljes hossza 180 cm, fisiológiás (belső) hossza 135 mm (99. tábla). A két vastag (9x9 mm), szögletes szájvas hossza azonos (98-98 mm). A szájvas külső gyűrűje széles (13-14 mm) és lapos. Belső gyűrűje vékony (4-5 mm). A száj vasakat a külső végüknél megrövidítették. A nagy oldalkarikák átmérője 65-70 mm, szélessége 8 mm, vastagsága 6 mm. Lómaradványok (206. kép) A koponya arci része még a sírban összeroskadt és kissé balra dőlve elcsúszott. A hosszú, széles koponya vékony csontú. Az agyüreg tág (eu-eu.: 112 mm), boltozatos. A keskeny nyakszirti régió hátrahajló. A nyakszirt magassága (B-Ac): 98, az occipitalis m. (O-Ac): 82 mm. A homlok széles, fejtetői részén a profilvonal egyenes. A mandibula hosszú, a corpus alacsony. Az angulus és a ramus keskeny. A mesodont fogazat teljes: 11-3, C, P 1 -4, M 1 -3. A P 4 még nem nőtt sorba, az M 3 rágófelülete még nem alakult ki. Az M 3 rágófelület aboralis része még nem kopott. Fogsor hosszúság méretek (mm): P-M P M felső fogsor 173 98 78 alsó fogsor 175 92 81 Lábvégek: mellső végtag - sin. carpale, sin.,-dext. mc, mc 2+ 4, o. ph. I.-II.-III., hátulsó végtag - sin. tarsale fr., sin.-dext. mt, mt 2+4, o. ph.I.-II. A fog- és a postcranialis csontméreteket az 1. táblázat tartalmazza. A ló neme: a fejlett caninus (C) alapján - mén. A ló életkora: a fogazat statusa és a rágófelületek kopása alapján 5 1/4-5 1/3 év. A ló marmagassága, testalkata: a négy metapodium (mc/mt) hosszúságméretéből VITTmódszerrel (VITT 1952.) számított marmagassági érték: 133,8 cm, alacsony testmagasságú. A metapodiumok és az első ujjcsontok (o. ph.I.) rövidek. A mc-ok középkarcsúak, karcsúsági Index-értékük: 15,4 (sin.) - 15,3 (dext.). A mc/mt hosszúsági méretaránya 0,873. A mellső szárcsontok (mc-ok) a hátulsó szárakhoz (mt) viszonyítva relatíve hosszúak. A patacsontok (o.ph.III.) kicsik. A ló mortalitása nyári (június-augusztus) időszak. A lómaradványok sírpozícióiból megállapítható, hogy a temetés lóbőrös lovas temetkezés volt. A koponyás lóbőrt a sír keleti végében úgy helyezték el, hogy a két mellső és az egyik hátulsó lábvég valamint a fej a koporsó és az északi sírfal közé, a másik hátulsó lábvég a keleti sírfal mellé került. A lóbőrt a koporsó alsó (keleti) harmadára terítették rá. 413
