Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Demecser
1. Szekerce kovácsolt vasból. Hosszú nyakú, keskeny köpűjü, enyhén ívelt élű, szakállas pengével. H: 18,2 cm, a penge Sz: 11,1 cm, a nyéllyuk 2,7x5 cm, S: 457,73 g. Foka négyszögletes (JAM 65.426.1., régi V. 491.) (28. tábla 1.). 2. Szekerce kovácsolt vasból. Vastag hosszú köpűjű, vékony szakállas pengével. H: 21,4, Sz: 11,8 cm, a nyéllyuk 2,7x4,9 cm, S: 860,43 g. Foka téglalap alakú. Pengéjét hegyben végződő három karéjban áttörték (JAM 65.426.2., régi V. 492.) (28. tábla 3.). 3. Vaskard egyenes kétélű pengével. Töredékes. Teljes H: 100,4 cm. A penge H: 77,6 cm, Sz: 4,9 cm. Töredékes keresztvasa csónak alakú, H: 9 cm. Markolata lapos, a gomb felé keskenyedik. Négyszögletes markolatgombja 4,1x5,6 cm, S: 988,32 g, egyik oldalon egy, a másikon két aklaszeg dudorával (JAM 66.4.1., régi V. 490.) (28. tábla 2.). Irodalom-. ALISP. JEL. 1909. 84., ALISP. JEL. 1910. 83., NÉMETH 1988. 85-94. 4. Ugyancsak a földvár közelében, a Szőnye-parton 3 5 tőzeg égésekor egy összeégett sodronyinget találtak, melyet 1910-ben jegyeztek be a leltárba, s melyet Elek Emiltől kapott meg a múzeum. 11 mm-es átmérőjű szemekből fűzték (JAM 68.258.1., régi V. 611). Igen rossz állapotú, csak szétesett maradványait őrzi a múzeum. Irodalom: NÉMETH 1988. 87-88. 3 6 A leletek a XIII. századra keltezhetők párhuzamaik alapján, s olyan nomád harcos fegyvereinek tekinthetők, aki a Demecser környékén élő kun közösség tagja lehetett (NÉMETH 1988. 85-94.). 5. Grófi tag A község keleti határában, a nyírbogdányi kövesút, a mellette lévő csatorna és a záhonyi vasút által határolt háromszögben lévő magas, kiemelkedő homokdomb a Grófi tag. A Gégény-Demecser műútra északról egy dűlőút vezet. Ezen út mellett egy lapos dombháton 3 7 Melis Katalin terepbejárása során (107. lelőhely) 1962-ben regisztrálta a lelőhelyet (JAM 97.348.17.): 1. Szürkésfekete, homokos anyagú, korongolt, igen vékony falú kis edény kopott oldaltöredéke két bekarcolt vízszintes vonallal. Irodalom: MELIS 1962A., MELIS 1964A. 4. 6. Ida-tanyától északra A községhez legközelebb eső északi tanya, a Vári úttól keletre az Ida-tanya (Kiss 1961. 56.), mely egy alig kiemelkedő földhátra épült. Ennek a földhátnak az északi sarkán Melis Katalin terepbejárása során (63. lelőhely) 1962-ben regisztrálta a lelőhelyet (JAM 97.304.7.): 1. Piszkos téglaszínű, homokos anyagú, korongolt, vékony falú íves oldaltöredék, befésült, vízszintesen körbefutó vonalköteg alatt ugyanolyan hullámvonalköteg díszíti. Irodalom-. MELIS 1962A., MELIS 1964A. 5. 7. Kéki határ Melis Katalin terepbejárása során regisztrálta a lelőhelyet 3 8 (120. lelőhely) (JAM 97.361.9-11.), melynek azonosítása nem történt meg: 1. Fehér, belső felületén szürke foltos, kissé homokos anyagú, korongolt, kopott oldaltöredék. 2. Piszkos barnásszürke külső felületű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt vágott alj. F: 10,7 cm. 3. Szürke, belső felületén téglaszínű, homokos anyagú, korongolt, vágott alj. F: 8,5 cm. Irodalom: MELIS 1962A. 8. Kéki kövesút mentén Melis Katalin terepbejárása során regisztrálta a lelőhelyet (110. lelőhely) a Kékre vezető kövesút keleti oldalán, a község utolsó háza melletti második dombon (JAM 97.351.7-8.): 1. Fekete, homokos anyagú, korongolt, tagolt, kihajló perem. P: 10,4 cm (29. tábla 2.). 2. Kívül téglaszínű, fekete törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. Irodalom: MELIS 1962A. 3 5 Míg Jósa András feljegyzése szerint „a földvár közeléből" származik (NÉMETH 1988. 87.), addig Kiss Lajos a Szőnye-partnál jelöli meg a lelőhelyét, s tudni véli, hogy Szabó József találta 1897-ben (Kiss 1961. 63.). Amennyiben a Szőnye-part a valódi lelőhely, akkor a gégényi határ mellett találták, a földvártól jóval keletebbre. Németh Péter szerint valószínűleg Jósa András adata a hiteles (NÉMETH 1988. 87-88.). 3 6 Kiss Lajos adatát (Kiss 1961. 63-64.) a páncélingre és a többi leletre vonatkozóan Németh Péter cáfolja. 3 7 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 3 8 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 38
