Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

A rétközi temetőkről - Ibrány-Esbó-halom

A viszonylag nagyszámú trepanáció a Rétközben nem meglepő, a trepanálás gyakorlata elsősorban a FelsőTisza-vidékre voltjellemző (BÁLINT 1991. 149. az irodalom összefoglalásával). Az a kérdés pedig, hogy tarthatjuk-e etnikumjelzőnek a szokást, továbbra is nyitott kérdés. Az antropológiai vizsgálatok alapján az ibrányi temetőben 2 férfi és 2 nő esetében mutathatók ki mongolid vonások (35., 64., 94. és 116. sír). Mindnyájukat a XI. században temették el. Megjelenésük összefüggésbe hozható az embertani anyag összehasonlító vizsgálata alapján kimutatott eredményekkel, amelyek szerint az Esbó-halmon temetkező közösség körében jelentkezik egy „népességcsere", vagyis a X. és XI. századi populáció (különösen a nők esetében) alapvetően eltérő antropológiai adottságú (SZATHMÁRY-GUBA-ISTVÁNOVITS 1996. 78-82., lásd még a szathmáry Lüászló és hűse Lajos értékelését a jelen kötetben!). Ezt a váltást azonban aligha lehet megnyugtatóan magyarázni azzal, hogy „Géza és István településpolitikájának részeként bekövetkezhetett egy jelentős népességtörténeti törés (népesség-csere? áttelepítések?), amelynek mértéke megközelíthette a 9. század végi magyar honfoglalás hatását is." (SZATHMÁRY-GUBA-ISTVÁNOVITS 1996. 81., ilyen népmozgásokról és áttelepítésekről lásd még ŐSEINKET... 1996.43. - Révész László) Amennyiben ugyanis elfogadjuk ezt a hipotézist, érthetetlenné válik, hogy miért ugyanabba a temetőbe temetik halottaikat az új közösség tagjai. Ráadásul a közösség lélekszáma is nagyjából azonos. Tekintetbe véve a korábbi időszak antropológiai anyagának heterogén voltát, a leginkább elképzelhető modellnek számomra az tűnik, hogy a X. században az Esbó-halom táján megtelepedett népesség egyfelől azokból tevődött össze, akiknek rokonai a rangosabb temetőkben nyugszanak, másfelől a helyben talált (esetleg áttelepített?) többgyökerü lakosság (késő avarkori és a benne feloldódott korábbi népességek) elemeiből. A XI. századi ún. „népességcsere" kérdésére semmiféle magyarázattal nem szolgálhatok. Annyi bizonyos, hogy a temetőt folyamatosan használta a közösség, új csoportok érkezésére a demográfiai mutatók nem utalnak. 192. kép Trepanált koponyájú és mongolid jellegű egyének sírja az Ibrány-Esbó-halmi temetőben. 1: trepanáció, 2: jelképes trepanáció, 3: mongolid vonású egyén 383