Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
A rétközi temetőkről - Ibrány-Esbó-halom
A temető sírjai közül az első - nyitott hajkarikás - csoporthoz 144 egyént sorolhatunk, a második csoport létszáma 130 fő. 9 3 Ha a temető használata 940 táján kezdődik és 1074-ben zárul, akkor a 274 sírt 134 év alatt ásták meg. Ebből következik, hogy évente átlagosan 2 főt temetett el a közösség. Ha ezzel az adattal számolunk, akkor a 144 korai (X. század) temetkezés 72 év alatt került földbe, azaz 1010 tájékáig. A kései csoport 130 temetkezése pedig durván 60 esztendő alatt. A hajkarikák új típusa - az S végű - eszerint az ibrányi közösségnél 1010 körül jelenhetett meg (vö. MESTERHÁZY 1962/64. 104.). 9 4 Ha tovább vizsgáljuk a temető szerkezetét, megállapíthatjuk, hogy a dirhemmel keltezett 197. temetkezés egy sírsor középső részén feküdt. A sírsor a 100,5 méteres szintvonalon húzódott. Nagyon valószínű, hogy ez volt a legkorábbi temetőrész (184. kép 1.). Ezt az elképzelésemet támasztja alá, hogy itt temették el az egyetlen lovas harcost is (199. sír). A sírsorhoz 21 vagy 22 egyén 9 5 sírja tartozott: északról dél felé haladva a 176., 187., 175., 188., 189., 190., 192., 191., 194., 195., 201., 199., 198., 197a-b„ 196., 205., 213., 217., 216., 229. sír. Kissé „kilóg" a sorból, de talán ide sorolható a 200. sír (184. kép). Közülük 9 férfi (40,9%), 5 vagy 6 nő (27,3%), 3 gyerek (13,6%) és 4 fiatal - 13-20 év közti (18,2%). Feltűnő a férfiak igen magas arányszáma. Ez az arány akkor is fennáll, ha az egész temetőt vizsgáljuk, de fokozottan jellemző a X. századi temetkezésekre, s azon belül is a korai sírsorra (vö. ÉRY 1997. 53-54.). Nagyon hasonló szerkezetű lehetett a Tiszabercel-Mezőgazdasági Szakiskola területén elpusztult temető. A 20 temetkezésen belül ugyancsak élesen elválik a korábbi (X. sz. végi) és a későbbi (XI. sz-i) rész. A térkép alapján nagyon hasonlít az ibrányi temető ÉNy-i részére, arra a sávra, ahol a két korszak „találkozik". Ez alapján az ibrányi temető semmiképp sem tekinthető egyedinek, csupán nem történt mega hasonló temetők teljes feltárása. Az ibrányi temető egyrétegű. Egymásra temetés egyetlen esetben volt megfigyelhető (99-100. sír). Kovács László a tiszalúci lelőhellyel kapcsolatban vetette föl, hogy a temető lehet egyrétegű annak ellenére, hogy a sírok időnként részlegesen fedik egymást. Ilyenkor azonban nem dúlták föl a későbbi rátemetéssel a korábbi temetkezést. Feltételezhető, hogy testvéreket, anyát és gyermekét vagy házaspárt temettek egymás közelébe (KOVÁCS 1976. 385., KOVÁCS 1986A. 222.). Ibrányban sem bolygatták meg az alsó temetkezést. Ugyanez a helyzet Tiszabercel-Mezőgazdasági Szakiskola 13. síija esetében is. Fölötte É-D-i, melléklet nélküli temetkezést tártak föl, de a korábbi sír itt sincs feldúlva. Az ibrányi temetőben összesen 274 egyén maradványait találtuk meg. Nemek szerinti megoszlásuk: 9 6 Nem Egyén % X. századi XI. századi Egyén % Egyén % Nő 82 29,9 39 27,1 43 33,1 Férfi 98 35,8 53 36,8 45 34,6 Gyerek (13 év alatt) 74 27 41 28,5 33 25,4 Fiatal (13-20 éves) 20 7,3 11 7,6 9 6,9 Összesen 274 100 144 52,5 130 47,5 9 3 Ezek a számok hozzávetőlegesek, mivel a két csoport találkozási sávjában nem lehet egyértelműen eldönteni a sírok hovatartozását. 9 4 A kronológia 10-15 évet „csúszhat" ha a demográfia nem ennyire sematikusan egyenletes. 9 5 A továbbiakban 22 fővel számoltam. 9 6 Itt a végleges nem meghatározás adatai szerepelnek. A korábbi előzetes közlésekben - MARCSIK-SZATHMÁRY-GUBA-ALMÁSI 1996., SZATHMÁRY-GUBA-ISTVÁNOVITS 1996., SZATHMÁRY-GUBA-MARCSIK 1997., SZÜCS-GUBA-SZATHMÁRY-ALMÁSI 1997., SZATHMÁRY-GUBA-OLÁH-PAP 1997. - több esetben hozzávetőleges adatok olvashatók, melyeket azóta pontosítottunk 375
