Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Mellékletek - Ételmellékletek - Kövek
1. Római érmek a sírokban A Rétközben két esetben regisztráltuk III. századi római bronzpénz másodlagos felhasználását honfoglalás kori temetkezésben. Az Ibrány-Esbó-halmi 204. (gyerek)sírban a koponya mellett, a TiszabercelMezőgazdasági szakiskolai 16. (női) sírban a nyakban fordult elő. Ezek értékelését lásd a csüngőknél! 2. Éremkincs A Rétközből említhető egy éremkincs is (a pénzekkel együtt ékszereket is elrejtettek). Ez PátrohaButorka lelőhelyről származik. Az 1,9 kg-nyi 7439 veret többsége III. Béla pénze. A feljegyzések szerint előfordult köztük II. Endre verete is, azonban ma már ezt nem találtam. A kincset a tatárjárás idején rejthették el. 3. Szórvány érmek További 7 lelőhelyről szórvány éremre vonatkozó adatunk van a Rétközből: Lelőhely Kor Anyag Darab 1. Beszterec-? IV. István réz 2 db 2. Kék-Gyalap útja IV. Béla réz 1 db 3. Kék-Telek, templom III. Béla 1 db 4. Nagyhalász-Homok-tanya III. Béla réz 1 db 5. Nyírbogdány-Hene III. Béla ezüst 1 db 6. Paszab-Öved több 7. Paszab-Óved Kálmán ezüst 8. Tiszabercel-Sárgapart Bölcs Leó bronz 1 db Közülük nagy valószínűséggel Árpád-kori temetőre utal a Paszab-Óved lelőhelyen talált több darab, közte Kálmán dénárral. Nem zárható ki, hogy a Tiszabercel-sárgaparti Bölcs Leó veret is temetkezésből származik. A leletmentés során a kérdésre egyértelmű válasz nem született. 9 0 Kövek A X-XI. századi temetkezések kevéssé látványos leletei közé tartoznak a kova- és obszidiánszilánkok, illetve -pengék, valamint a kődarabok. 1. Kova- és obszidiánszilánkok Ibrány-Esbó-halmon rendszeresen fordultak elő kova- és obszidiánszilánkok a sírokban, a sírok betöltésében, illetve a sírok környékén. Mivel a temető alatt több szórványos bronzkori cserepet találtunk, tartozhatnának a sírföldből származó kövek e telephez, azonban ehhez túl nagy mennyiségben fordultak elő és gyakran kifejezetten a sír betöltésében találtuk az egyes darabokat. (Ugyanez a helyzet a temető területén talált cserepekkel is. Ez utóbbiak között akadtak rézkoriak, bronzkoriak, császárkoriak és a temetővel egykorúak is. Ezt azért is ki kell emelnünk, mert a X-XI. századi temetkezéseken kívül az Esbó-halmon kizárólag egy 4 temetkezésből(?) álló, kora bronzkori lelőhelyet találtunk.) A 14. (ez az egyetlen XI. századi köztük), 142., 143., 157., 161., 178., 190., 202., 203., 208., 211., 230., 241., 251. és 262. sírban volt kovavagy obszidiánszilánk, illetve pengetöredék a csontváz közelében. Ezek közül a 142., 190., 208., 230. és 262. temetkezésben volt csiholó is. Sír betöltésében még gyakrabban találtunk pattintékot (a 25., 35., 37., 43., 44., 53., 62., 68., 76., 85. és 125. XI. századi és a 137., 145., 151., 156., 157., 160., 165., 171., 172., 173., 178., 191., 199., 205., 206., 210., 214., 258., 259. és 263. X. századi sírban). Nagy mennyiségben fordultak elő a sírok között is. A közeli Nagyhalász-Kiszombor-hegyen ugyancsak több olyan sír látott napvilágot, melynek kizárólagos melléklete egy-egy kova volt (7-8. és 17-18. sír - KOVÁCS 1 989A. 169.). Megfigyelték a jelenséget Tiszabercelen, az új sori temetkezésekben (11., 14., 22. sír - lásd a katalógusban!), ugyanott a Mezőgazdasági Szakiskola területén talált temetőben (5. sír), valamint a közeli Tímáron (KOVÁCS 1988. 151.). A tímáriak esetében T. Bíró Katalin kimutatta, hogy azok őskori lelőhelyről gyűjtött, másodlagosan fölhasznált darabok 9 0 Az ásató Tóth Katalin szíves szóbeli információja. 360
