Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Mellékletek - Ételmellékletek - Állatmaradványok
A húsadomány ilyen mennyisége azért figyelemre méltó, mivel a régi ásatásokon feltehetőleg gyakran nem fordítottak figyelmet az állatcsontokra. Valójában a jelenség nem tekinthető ritkának. Többnyire fiatal állatok lapockarésze vagy combja jelentette a túlvilági útravalót (VÖRÖS 2001.). Valószínűleg ételként kerülhetett Tiszabercel-Ráctemető 26. gyereksírba egy 20 cm hosszú halváz. Ez a lábszár közt került elő. Allatmaradványok A fentiekben bemutatott, ételmellékletre utaló állatcsontokon kívül előfordulnak a temetkezésekben olyan maradványok, amelyek mindenképpen más megfontolásból kerültek a sírba. 1. Kutyavázak Elsőként a kutyatemetkezésekre kell kitérnem. Ezek értékelését, hitvilágbeli hátterét Vörös István foglalta össze (VÖRÖS 1990.). Az általam vizsgált területen a Nagyhalász-Kiszombor-hegyi temetőben 3 sírban (1., 9. és 10.) is előfordult egy-egy kutyaváz a koponya mellett (VÖRÖS 1990.132. - a korábbi irodalommal). 2. Tojások A honfoglalás kori temetőkben a tojás viszonylag gyakori melléklet. A Rétközben mindössze 2 esetben regisztrálták. Az egyik Gáva-Vásártér 27. sírjában, a másik Ibrány-Esbó-halom 150. sírjában került elő. Mindkét esetben gyermek mellett találjuk. Az alacsony számnak talán nemcsak az az oka, hogy kevés a jól megfigyelt temetkezés, hiszen Ibrányban is mindössze egy esetben fordult elő. Mindkét esetben köznépi temetőben fordult elő, a közép- és vezetőréteg rítusából hiányzik a tojás mellékletadás szokása (TETTAMANTÍ 1975. 109.). 3. Juhsarokesont (asztragalosz) A Rétközben - és az egész szállásterületen - a ritka leletek közé tartozik az asztragalosz. Egyetlen előfordulását Rétközberencs-Parom-domb 1. sírjából említhetem. Kiss Attila foglalta össze a korábbi kutatási eredményeket és állapította meg, hogy ez „a játék mind Ázsiában, mind Európában, s így Magyarország területén is egyaránt elsősorban a nomád, török nyelvű népekhez kapcsolódik..." (Kiss 1983. 168-171.). Gyűjtésében 8 X-XI. századi temető, 4 Árpád-kori telep és 2 középkori lelőhely szerepel (Kiss 1983.201-202.). 4. Egyéb állatcsontok A fenti, viszonylag gyakrabban talált állatmaradványok mellett vannak olyanok, amelyekkel a kutatás kevéssé foglalkozott eddig. Ilyen pl. a kagyló előfordulása. Ezt Tiszabercel-Ráctemető 16. női sírjából jegyezték föl. Állatmaradványokat nemcsak a sírokban lehet találni, hanem a sírok közötti területen is. Ezek valószínűleg ugyancsak valamiféle áldozati szertartásra utalnak. így került elő Ibrányban a temető ÉNy-i részén egy marhának a csonkolt agykoponyája, a 61. sírtól ÉK-re juhcsont, a 183. sírtól K-re kutya és hal maradványa. Mivel az ibrányi temető területén településre utaló objektumot nem találtunk, valószínűnek tűnik, hogy a 185. sírtól K-re megfigyelt 4 kis gödröt is összefüggésbe kell hoznunk a temetkezésekkel. Ezek egyikében hal- és juhcsigolyára bukkantunk. Az ibrányi temető egyik legkülönösebb - párhuzam nélküli - leletegyüttese a 224. sírban volt. A megásott sírgödörben egy hosszában kettévágott, fej nélküli macska teteme hevert egy gyermek agykoponyájának társaságában. Mellettük egy juh ágyékcsigolyát bontottunk ki. A sajátos temetkezés hitvilágbeli hátterének magyarázata további kutatást igényel. 357
