Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Leletek - Gombok és csörgők

Gombok és csörgők Öntött füles bronzgombok (155. kép 1-29.) Az egy darabból öntött bronzgomb a legáltalánosabb (30 db). Köztük jó néhány díszített. Öntött félgombok (155. kép 30-36.) A két félből összeállított gombok ugyancsak általánosan elterjedtek. Valamennyit bronzból öntötték. A Rétközben összesen 47 db félgombot találtak eddig. Általában párban fordult elő, olykor azonban csak fél gomb volt a sírban. így összesen 25 gombról van tudomásom. Van köztük egy talán aranyozott bronzpéldány (Ibrány-Esbó-halom 145. sír). Vasgomb Ritkaságnak számít a Tiszabercel-Ráctemető 6. sírjában talált vasgomb. A darabról közelebbi információnk nincs, mivel a tárgy elkallódott. Granulált ezüstgombok (155. kép 35-36.) Granulált díszü a tiszabezdédi 16. sír (155. kép 35.) és az ibrányi 172. sír (155. tábla 36.) füles gombja. Ezek ritkább darabok. Díszítésük és anyaguk alapján feltehetőleg az ún. törtezüst körhöz tartoznak (eredetükre ld. SZŐKE 1962. 79.). Viselet Férfiak, nők és gyermekek ruhájának egyaránt tartozékai lehetnek a gombok. A legtöbb esetben (16) női viselet része volt. 7 esetben fordult elő férfisírban, 2 ízben fiatal egyén temetkezésében és mindössze egyetlen gyereksírban. A feltárás során megfigyelt helyzetük alapján gyakran mód nyílik a ruha kivágásának, illetve záródásának rekonstrukciójára. Azokban az esetekben, amikor egy-egy darabot találtak, rendszerint az áll alatt vagy a mellen fordult elő, olykor a vállon. Úgy tűnik, ilyenkor a ruha a nyakon, középen gombolódott. Másfajta viseletre utalnak azok a temetkezések, ahol több gomb fordult elő. A női sírok közül ilyen a Gáva-vásártéri 28. sír, az Ibrány-Esbó-halmi 197/a. sír, a Szabolcsveresmart-Szelérd-dombi 3. sír és a Tiszabezdéd-haranglábi 15. sír; a férfisírok közül a Rétközberencs-Parom-dombi 2. sír és a Tiszabezdéd-haranglábi 10. sír. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a ruha gombolódhatott jobb (Gáva) és bal (Szabolcsveresmart) oldalon egyaránt. Többnyire függőlegesen, sorban varrták föl a gombokat, de mind nők (Ibrány), mind férfiak (Tiszabezdéd 10. sír) esetében előfordult kersztbe záródó viselet. Az Ibrány-Esbó-halmi 197/a. sírban a fiatal lány ruhája egy-egy gombbal záródott a bal vállon, illetve az áll alatt, majd a mellkas közepétől egy sor gombbal ajobb csípőig (95. tábla, rekonstrukciója SZINYÉRI 1993. 3. kép). A tiszabezdédi 10. sírban nyugvó harcos viselete viszont a bal válltól a derékig gombolódott. Míg ezekben az esetekben egy sor gombot varrtak föl, a rétközberencsi harcosnak és a tiszabezdédi 10. sírban nyugvó nőnek dupla soros volt a ruhagombolása. A rétközi viseleteknél tehát nem figyelhető meg olyan eltérés a férfi- és női viselet között, mint amilyen Karos esetében kimutatható (vö. RÉVÉSZ 1996. 97.). A rétközi viselet tehát eléggé változatos lehetett. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a sok fémgombbal záródó ruha a tehetősebbekre voltjellemző. A köznépi temetők sírjaiban inkább csak egy-egy darab fordul elő, s az sem jellemző. Csörgők (155. kép 37-41.) Ugyancsak széles körben elterjedt a X-XI. században a csörgő (SZŐKE 1962. 59-61.). Kovács László foglalkozott velük behatóbban, s megállapította, hogy a gyerekeknél gyakori, de a nőknél sem kivételes az előfordulása. (A férfiaknál a Rétközben is valóban ritka.) Általában a nyakon vagy a mellen kerültek elő. A köznépi temetők jellegzetessége. (KOVÁCS 1988. 150-151.) A Rétközben mindössze 5 darabot tartunk nyilván (155. tábla 37^11.). Sajátos, hogy az ibrányi köznépi temetőben épp a „leggazdagabb" nő (197/a. sír) sírjában találtunk egy példányt. A ruháját keresztben összefogó gombok közül az egyik volt csörgő-gomb. 299