Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Leletek - Torquesek

Sokan írtak arról, hogy a lemezes fonatkorong párok aszimmetrikusak. Fettich Nándor ennek okát abban látta, hogy a rongálódás miatt nem készültek egyszerre. Fodor István szerint a különböző életkor és családi állapot az ok: a lányok egy copfot, az asszonyok kettőt viseltek. Révész László az utóbbi elképzelést cáfolta (RÉVÉSZ 1997.17 l-l 72. a korábbi irodalommal). E vitához adalékul megjegyzem, hogy az ibrányi állatalakos két korong tükörszimmetrikus, de minden valószínűség szerint egyszerre készült, és ráadásul fiatal lány sírjában találtuk. Mind díszítésében, mind viselési módjában eltér a fentiektől az ibrányi 206. sírban talált két példány. Ezeket bronzból készítették, geometrikus motívumokkal díszítették. Bőralátétnek nyomát sem találtuk. Az egyik közülük kettétörve került a sírba. A másiknak a felületét durva szövésű textil borította, de ez valószínűleg másodlagosan került rá. Révész László az öntött, ötkarikás korongok formai, ábrázolásbeli párhuzamai közé sorolta azokat a lemezes hajfonatkorongokat is, amelyek felületét középen bemélyedő, aranyozott kör alak, s körülötte kereszt alakban elhelyezkedő, ugyancsak bemélyített, aranyozott csepp- vagy levélmotívum ékesíti. Ezeket is az egész magyar szállásterületen és minden réteg asszonyainál megtaláljuk. Használatuk átnyúlik a XI. századra. Dienes István szerint a kaukázusi nap-amulettek továbbfejlesztett változatai. (RÉVÉSZ 1996. 87-88., RÉVÉSZ 1997. 171-172., DIENES 1998. 84.). Az ibrányi 206. sírba kettétörve bekerült korong ehhez a körhöz sorolható. A hasonló díszítésű példányokat ugyancsak Révész László gyűjtötte csokorba legutóbb (RÉVÉSZ 1996. 87-88.). O a karosi varkocskorongról megállapította, hogy „a X. század közepénél, második harmadánál korábban aligha kerülhetett a földbe" (RÉVÉSZ 1996. 87.). Az ibrányi 206. temetkezés helyzete alapján a X. század második felére keltezhető. Nem tartozik a hajfonatkorongok sorába egy - jelenleg párhuzam nélkül álló - tárgy, amely IbányEsbó-halom 197/a. sírjából (az állatalakos korongpár is ebből a temetkezésből származik!) került elő. A fiatal lány mellén találtuk (95. tábla, 65. kép 5.). Egy kerek, 10-12 cm átmérőjű, sötétbarna elszíneződésen 4 aranyozott ezüst lemezes csüngő feküdt körben (96. tábla, 68. kép). A csüngők minden bizonnyal bőr- vagy textilalapra voltak fölerősítve. A sajátos viseleti szokás analógiáját nem ismerem. Talán annak a „falerarum decor"-nak (melldísznek) a női megfelelője, melyről a 933. évi merseburgi csatavesztéssel kapcsolatban emlékezik meg a kortárs beszámoló (lásd KOVÁCS 1986. 222-223!). Maguk a szív alakú lemezek nem párhuzam nélküliek. Hasonlót említhetek Gáva-Vásártér 33. sírból, ahol láncra fűzve fordult elő (45. tábla). Ugyancsak csüngődísz lehetett a Tiszaeszlár-dióskerti A. sír 5 példánya (ŐSEINKET.... 1996. 192. 1. kép - Németh Péter, JAM 68.296.3.). Kivitelükre és formájukra nézve közel állnak a na-gyobb méretű gégényi szügyelő lemezek is (49. tábla). A sír alakú lemezeket (25 db) Kiss Attila gyűjtötte össze. (Kiss 1985. 254-255.). A torquesek a Rétközben kizárólag az ún. köznépi temetők jellemzői, összesen 8 db-ot említhetek, azaz a sírok mindössze 1,3%-ában fordultak elő. Közülük 6 az Ibrány-Esbó-halmi temetőből származik (az itt eltemetettek 2,2%-a). Torquesek Lelőhely 1. Ibrány-Esbó-halom 25. sír 2. Ibrány-Esbó-halom 140. sír 3. Ibrány-Esbó-halom 195. sír 4. Ibrány-Esbó-halom 197a. sír 5. Ibrány-Esbó-halom 204. sír 6. Ibrány-Esbó-halom 206. sír 7. Tiszabercel-Újsor 25. sír Átmérő Leírás 13,1 3 szál, bronz, rajta csüngő 14,3 3 szál, bronz 20,5 3 szál, bronz 16,6-17 cm 3 szál, bronz 56. 76. 92. 94. 100. 102. Tábla Kép 152:2. 152:1. 152:5. 152:4. 152:7. 152:6. vas, ráfíízve érem? vas 8. Tiszarád-Új szőlő 16 cm 2 szál, bronz: elveszett 14,3-15,2 bronz, filigrándrótos 221:8. 152:3. 290