Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Katalógus - Beszterec

1-2. Két nyitott arany hajkarika a koponya két oldalán (17. tábla 2.). Az egyik 8,4 g, 2,3x2,6 cm, vastagsága 0,3 cm, a másik 8,8 g, 2,3x2,5 cm, vastagsága 0,3 cm (Aranyleltár 93-94. = JAM 61.191.1.). 3. A váz bal oldalán kétélű egyenes, keleti típusú vaskard (18. tábla 1.). Markolatgombja hármas osztású, ezüstlemezzel lehetett borítva. A markolatot ezüstszálakkal tekercselték be. Ellenzője egyenes, a koptatót bronzból öntötték, növényi díszes (13. kép). Egyik oldala sérült. H: 12,2 cm, Sz: 5 cm, V: 2,4 cm. A kard a koptatóval 99 cm körül lehetett, de a fegyver töredékes, a meglévő rész S: 951,71 g, illetve 86,08 g (JAM 64.1210.1-64.1211.1.). 4. A kard alatt kör keresztmetszetű, 3 helyen elvékonyodó zárt bronzkarika. Á: 2,6-2,7 cm, S: 4,24 g (JAM 63.1035.1.) (17. tábla 1.). 5. A kard végénél deltoid alakú nyílhegyek agyonkopott, töredékes állapotban. PAULSEN 1933. XII. táblán csupán kettő szerepel, a meglévő töredékek alapján 5 db rekonstruálható. H: 7 cm (viszonylag épebb), 5,9 cm, 6,3 cm (nyéltüskéje letört), 4,4 cm (nyéltüskéje letört), 4,6 cm, összsúlyuk 61,74 g (JAM 63.1036.1.-63.1037.1.) (17. tábla 3^4.)6. A jobb váll mellett csikózabla. Elveszett. PAULSEN 1933. XII. tábla 7. alapján - a rajz is erről készült! - H: kb. 23 cm, a karikák Á: 6,9 cm (19. tábla 3.). 7-8. A zabla felett egy pár trapéz alakú, gombos szárú kengyel. Az egyik törött a talpalójánál. M: 18,4cm, Sz: 13 cm, S: 205,14 g, illetve 86,43 g. Tausírozott volt: a törött példány fülénél ezüstlemez maradványai látszanak az egyik oldalon (JAM 63.1197.1.) (19. tábla 1-2.). 9. A jobb térd magasságában, 15-20 cm-re tőle 11 apró bronzszeg. Közülük jelenleg 7 db van meg. Á: 0,55 cm, H: 1 cm, S: 0,25 g, azaz összsúlyuk 2,17 g (JAM 63.1034.1.) (17. tábla 3.). 10. A publikáció nem említi, de a leltári szám (JAM 67.106.1.) és egy rajz alapján ide tartozik egy hosszú egyélű vaskés. H: 20,6 cm, S: 18,55 g (18. tábla 2.). A Gyalapnál már 1927-ben a törvényhatósági út építésekor is került elő 2 sír, állítólag lókoponyával. Az ekkor talált XI-XII. századi nyugati típusú kétélű kardot Mezei Balázs kéki főbíró adta be a múzeumnak. Mezei Pethőék szomszédja volt, így valószínűleg a lelőhely azonos. A kard markolatgombja hiányzik, ellenzője babapiskóta alakú, a penge közepén a széles vércsatorna csak nehezen kivehető. Kettétört. Jelenlegi H: 86,5 cm, a penge Sz: 5,1 cm, az ellenző H: 10 cm, S: 105,41 g (JAM 66.46.1.) (7. tábla 7.). A kisebb hitelesítés során Kiss Lajos nem talált újabb sírt (JAM Adattár 85.20.). Irodalom: ALISP. JEL. 1927. II. 188., JAM Adattár 85.20., 2002.35., ALISP. JEL. 1928. II. 211-214., PAULSEN 1933. 35., 39. XII. tábla, Kiss 1938., FETTICH 1959. 52., DIENES 1961. 180-182., FEHÉR-ÉRYKRALOVÁNSZKY 1962. 85. lh. 24., BAKAY 1967. 113-116., Abb. 3A., NÉMETH 1975. 5. kép, KOVÁCS 1995. 156. (a kardokra vonatkozó további irodalommal), DIENES 1996. 298. Kat. 15., ŐSEINKET.... 1996. (Fodor István) 135., ARANYAK 1997. 103-106. 3. Gyalap-tanyától északra A tanyával kb. egy irányban, a tőle északra fekvő homokdombon Melis Katalin terepbejárás során (77. lelőhely) regisztrált Árpád-kori lelőhelyet 1962-ben (JAM 97.318.3-4.): 1. Kívül-belül téglaszínű, fekete törésű, homokkal soványított, korongolt íves oldaltöredék vízszintesen körbefutó, bekarcolt hullámvonallal. 2. Kívül téglaszínű, szürke törésű, homokkal soványított kisebb edény vágott, kopott alja. Irodalom: MELIS 1962A. 13. kép Kardkoptató Beszterec-Gyalaptanyáról (a szerző felvétele) 27