Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Leletek - Ékszerek, a viselet részei - Hajkarikák
45. Szabolcsveresmart-Tiszapart ? XI. sz. 46. Tiszabercel-Belterület, Bessenyei-ház temetőszórvány (?) X. sz. (?) 47. Tiszabercel-Diófa-lapos 2 sír X. sz. 48. Tiszabercel-Kettőshalom temetőszórvány ? 49. Tiszabercel-Mezőgazdasági Szakiskola 20 sír X-XI. sz. 50. Tiszabercel-Pálinkás-dűlő temető (?) XI. sz. (?) 51. Tiszabercel-Ráctemető 30 sír X. sz. 52. Tiszabercel-Újsor 38 sír X-XI. sz. 53. Tiszabezdéd-Harangláb-Rácz-tag 17 sír X. sz. 54. Tiszabezdéd-Homokbánya temetőszórvány X. sz. 55. Tiszabezdéd-Trafóház temetőszórvány X-XI. sz. (?) 56. Tiszarád-Újszőlő temetőszórvány X-XI. sz. 57. Tuzsér-Boszorkány-hegy 16 sír X. sz. 58. Tuzsér-Előtói-dülő 3 sír X. sz. A katalógusban szerepel 3 „kincslelet". Közülük a legkorábbi (X. század) a Gégény-Monok-dombi együttes. III. Béla érmei keltezik a Pátroha-Butorka lelőhelyről származót. 3 8 Nem egyértelmű, hogy valóban „kincslelet" volt-e a harmadik, nevezetesen a Tiszabercelen, a belterületen (a Bessenyei-szülőháznál) talált 13 hajkarika. (Nehéz elképzelni, hogy 13 bronzkarikát kincsként elásson valaki.) Az ezekből az együttesekből származó ékszereket együtt tárgyalom a sírleletekkel. Leletek A leleteket két nagy csoportra osztottam. Előbb az ékszerekkel, illetve a viselet részeivel foglalkozom. Ez után külön fejezetben mutatom be a sírmellékleteket, kitérve egyúttal azoknak a temetkezési rítusban betöltött szerepére is. Az egyes leletek tárgyalásánál külön kiemelem az Ibrány-Esbó-halmi temető tárgyait. Ennek az az oka, hogy a Rétköz - annak ellenére, hogy a honfoglalás és Árpád-kor történeti értékelése szempontjából kulcsfontosságú lenne - igen gyengén kutatott. Az egyetlen teljesen feltárt temető az IbrányEsbó-halmi. A többé-kevésbé ismert rétközi sírok 45%-át tártuk föl Ibrányban. A. Ékszerek, a viselet részei Hajkarikák A leggyakoribb X-XI. századi ékszer kétségkívül a hajkarika. Az egyik legfontosabb keltező lelet. Az egyszerű, nyitott hajkarikák a XI. század elejénél későbbre nem datálhatok (SZŐKE-VÁNDOR 1987. 54.). A X. sz. végétől (utolsó harmadától) fokozatosan elterjedtek az S végű darabok (SZŐKE 1962. 35.). Az Alföldön a X. században előfordulásuk csak szórványos, a túlnyomó többség a XI. századra keltezhető (MESTERHÁZY 1962/64. 104.). 3 9 A Rétközben 22 lelőhelyen (143. kép) közel 120 sírból több mint 200 darab karikaékszert gyűjtöttem össze. A Rétköz rosszul kutatottságára vonatkozóan a fentiekben elmondottak fényében nem véletlen, hogy a hajkarikás temetkezések fele Ibrány-Esbó-halomról származik. Hajkarikás sír Db Összes sír Rétköz 110 18% 158 597-602 Ibrány-Esbó-halom 59 21,5% 90 274 Gáva-Vásártér 8 24,2% 14 33 Tiszabezdéd-Harangláb 8 47% 13 17 Tiszabercel-Újsor 10 26,3% 9 38 Kék-Telek-dülő 5 33,3% 6 15 Tiszabercel-Mezőgazdasági Szakiskola 4 20% 5 20 Tuzsér-Boszorkány-hegy 3 18,7% 3 16 3 8 Hasonló, tatárjárás kori kincsleletet találtak a közeli Hajdúszoboszlón is (Aranyszeg-puszta) - MÓDY 1973. 190-192. 3 9 Megjegyzem, hogy itt Mesterházy Károlynak szigorúan csak az adataira kívánok hivatkozni, a megfigyeléseiből levont következtetésekkel nem értek egyet. Elképzelésének cáfolatát lásd SZŐKE-VÁNDOR 1987. 56. 274
