Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Tiszabezdéd (társszerző: Révész László)
25. Tiszabezdéd (122. kép) Neve puszta személynévből keletkezett. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű, tulajdonképpeni értelme 'az, akinek nincs ismert nagyapja vagy őse, ősök nélküli, máshonnan jött' (MEZŐNÉMETH 1972. 120. irodalommal, Kiss 1988. II. 648.) 1212/339: v. Bezder ~ Bezdir (H. VIII, 14); 1336: Doch ho. de Bezdyd (ZICHY I, 505); 1337: Jo.f. Abraam officialis de Bezdeyd (ZICHY I, 519-20). A falu 1212-ben tűnik fel, mint Zsurkkal szomszédos település. 1336-ban peres ügyben említik az idevaló Doch-ot, egy évvel később a (Tomaj nb-i) Losonciak bezdédi tiszttartója, Ábrahám fia János bezdédi jobbágyokkal (cum iob-bus de eadem vidl. Thoma f-o Symonis, dak et Mich-e Chech dicto) Lóránd fia Tamás komorói birtokát pusztította. Határa egy ponton Gőstuzsérral érintkezett (1355: ZICHY II, 588-9). Irodalom: NÉMETH 1997. 42. 1. Csobodlövő Nevében a Csobod ismeretlen eredetű személynév, a lövő a magyar lő ige folyamatos melléknévi igenevéből keletkezett. Az egykori gyepűt védő lövészekre utal (MEZŐ-NÉMETH 1972. 111. irodalommal, Kiss 1988. II. 51.). 1213/339: v. Sombotlevi ~ Zobothleu (H. VIII, 14); 1347: mg. Thoma f. Dyon-i etJo.f. Mych-is de Chobokleueu...p. Chobokleue (BÁNFFY I, 149); 1454: p. Leveo et pr. Csomakleveo voc. in C-u de Szabolcs exist. (LO STAT. L. 33 és 132). A település 1212-ben Zsurk határjárása során tűnik fel, mint annak szomszédja. 1347-ben Váraslövővel és Zsurkkal érintkezik, ezt idevaló nemesek, Dénes fia Toma és Mihály fia János igazolták. 1454-ben Lövői Gergelyt és Várdai Istvánt iktatták Lövő és Csolnaklövő prédium birtokába. 1489-ben (p. Chumok Levő LO METALES SZABOLCS nro. 21) is Zsurkkal és a másik Lövővel volt határos. Tiszabezdéd határába olvadt. Németh Péter összefüggésbe hozta a település határában lévő Csobai-heggyel [SzSzBmLT. Kataszteri t. 5 (1870): Csobai-hegy]. Czető András tiszabezdédi tanár szíves szóbeli közlése 23 7 alapján azonban ez az elnevezés csak az 1700-as évek óta használatos, s az 1600-as években Bezdédre beköltözött Csobai család a névadója. Mindenesetre valószínűleg a zsurki oldalon keresendő annak ellenére, hogy az anarcsi határban létezik Csobod és Csobod-erdő (Szabolcs vm. 1910-ben). 23 8 Irodalom: NÉMETH 1997. 57. 122. kép Tiszabezdéd határába eső lelőhelyek 2: Harangláb-dűlő (Rácz-tag), 3: Homokbánya, 5: Református templom, 6: Szebecse-hát 23 7 Köszönettel tartozom Czető Andrásnak a tiszabezdédi lelőhelyekre vonatkozó adatokért és segítségéért. 23 8 A lelőhely meghatározása nem történt meg, a térképen nem szerepel. 207