Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Katalógus - Beszterec

5. Tartozott a leletekhez egy „bronzkapocs beakasztó tagja", mely azóta elkallódott. 6. Ugyancsak elkallódott egy „rovátkos bronztöredék". Anarcstól NyÉNy-ra, egy fenyőerdőcske közelében rigolírozáskor három (vagy egy, vagy két - ez nem dönthető el ma már az ellentmondó információk alapján) feldúlt temetkezés leleteit gyűjtötték össze 1899-ben, melyek a nyíregyházi múzeumba kerültek. Jósa András úgy vélte, hogy a lelőhely azonos a fenti tárgyakéval, s ez alapján temetőt sejtett e helyen, mely akkor Czóbel Imre birtoka volt. 1. A női csontváz bal vállán vékony ezüstlemezből préselt aranyozott, palmetta díszes hajfonatkorong. Felül három, oldalt és alul egy-egy felerősítő nitt helye látszik. A megtaláláskor még három nitt megvolt, amelyek azonban azóta elvesztek. Á: 6,8 cm (JAM 64.891.1., régi V. 53.) (3. tábla 1., 3. kép). 2-3. Egy „pár kis női lábra illő", kis méretű, kerek vaskengyel. Mindkettő törött. H: 12,5 cm, Sz: 10,2 cm, S: 70,4 g, illetve 57,93 g (JAM 63.1170.1. és 64.450.1. régi V. 54-55.) (3. tábla 6-7.). 4. „Pecsenyesütő vasnyárs", Jósa András feljegyzése szerint a koronggal azonos sírból (régi V. 56.) (3. tábla 8.). A tárgy nincs meg. Hossza 66 cm volt. A honfoglalás korból hasonló leletet nem ismerünk. Dienes István és Németh Péter a lelőhelyet azonosította 1971-ben. Irodalom: RÓMER 1870. 225., HAMPEL 1900. 586-587., HAMPEL 1902. 297-298., HAMPEL 1904. 108-109., 121., HAMPEL 1905. II. 509., 622-623., III. 351: 1-3., HAMPEL 1907. 101., JÓSA 1914. 178.,FETTICH 1937. 83. LXVII., JÓSA 1958. 151-153., DIENES 1961. 166-171., ŐSEINKET.... 1996. (Fodor István) 127-128. - a korábbi irodalommal, DIENES 1996. 292. 2. Beszterec (4. kép) Neve szláv eredetű, tövében a szláv bystrú 'gyors, tiszta, átlátszó' melléknév rejlik. Folyónévből vált helységnévvé (MEZŐ-NÉMETH 1972. 35. irodalommal, Kiss 1988.1. 208.). E. n. [1289]: p. Pauli et fr-um suorum f-rum Cosme Byztruch... iuxta Ticiam in C-u de Zobouch (WENZEL IX, 560); é. n. [1290-1300]: mon. de Biztirch iurepatronatus adBen-m. Pet-m etPaulum fos Lukus inveniremus pertinere (H. VII, 315); 1332-5/Pp. Reg.: Nic. sac. OOSS. de Bestrec..., Nic. [sac.] de Beztherc = Benstech (VAT. 1/1, 247, 329, 331). A falu 1289-ben tűnik fel, amikor IV. László király az ellene fellázadt (Hontpázmány nb-i) Kozma fiaitól, Páltól és testvéreitől elvette és (a Balogsemjén nb-i) Ubul fia Mihálynak és fiainak adományozta más birtokokkal együtt. Egy 1290-1300 közötti vizsgálat szerint a Megváltó tiszteletére emelt (1342: ad mon. sub honore S. Salvatoris constructum Beztruchmonostora voc. A. IV, 261) besztereci monostor kegyúri jogon a Hontpázmány nb-i Bánki Lökös fiait, Benedeket, Péter és Pált illette meg, akiket be is iktattak e birtokukba. A borsovai esperességben fekvő falu Mindenszentek tiszteletére szentelt templomának Miklós nevű papja 1332-ben ismeretlen összegű, 1333-ban 4, az 1334. évi 1. részlet fejében 2 garas pápai tizedet fizetett. Irodalom: NÉMETH 1997. 40-41. 17 3. kép Anarcs—Czóbel birtok aranyozott ezüst hajfonatkorong elő- és hátlapja (Belánszky-Demkó Péter felvétele)