Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Pátroha
4. Doboka Neve puszta személynévből keletkezett. Kérdés, hogy alapja a Dub magyar személynév vagy a dub 'tölgyfa'jelentésű szláv közszó (MELICH 1927., MEZŐ-NÉMETH 1972. 102. irodalommal, Kiss 1988.1. 528.). 1290: Dabaka (F. V/3, 489); 1324: p. Doboka, in C-u de Zabolch (ZICHY I, 262-267); 1346: p. Kupedubokahaza ~ Kupehazadoboka (CSÁNKI 1890/1913. I, 513). A település 1290-ben tűnik fel, amikor IV. László király Gembardus fia János birtokát (a Balogsemjén nb-i) Mihály fiainak adományozta. Ám sohasem jutott a birtokukba, mert 1324-ben I. Károly király Magyar Pál mesternek adományozta, ekkor határa Tassal, Péter birtokával, Köpeteikével, valamint Egyházaspátrohával és Bajullal érintkezett. Az 1346-ban feltűnő névalak előtagja szerepel az 1324. évi határjárásban résztvevő Blas.f. Petri dicti Kupe (ZICHY 1,264) nevében. 1415-ben Diósdobokának (p. Gyosdoboka, in Zaboch SZENDREI 1890. 78.) nevezték. A határ déli részén emelkedő Kállai-hegy déli oldalát hívták a környékbeliek még nemrég Dobokának. Kiss Lajos szerint itt „Szántás közben téglák szoktak lenni". Alighanem a Diósdoboka névre utal a közeli Diófacsere-dombja (Kiss 1961. 3 1 8.). 20 2 Irodalom: NÉMETH 1997. 63. 5. Kígyós-hegy A község déli végéből induló Tassi út keleti oldalán szélhordásos homokdomb (Kiss 1961. 321.) nyugati oldalán 20 3 terepbejárási naplója alapján (17. lelőhely) Melis Katalin 1962-ben bronzkori és kora vaskori cserepek mellett Árpád-kori anyagot talált. A Jósa András Múzeumban leltározott anyagban (JAM 97.258.1-22.) ma már csak őskori darabok vannak. Irodalom: MELIS 1962B. 2. 6. Kígyós-hegytől keletre A község déli végéből induló Tassi út keleti oldalán, a Kígyós-hegytől keletre, a vasút felé tartó É-D-i szélhordásos homokdombon 20 4 (Kiss 1961. 321.) Melis Katalin 1962-es terepbejárása során (16. lelőhely) talált bronzkori mellett Árpád-kori anyagot (JAM 97.257.15-18.): 1. Szürkésfekete külső felületü, drapposszürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. 2. Szürke, belül drapp felületü, homokos anyagú, korongolt, kissé íves oldaltöredék. 3. Kívül-belül drapp felületű, szürke törésű, kissé homokos anyagú oldaltöredék. 4. Kívül sárga felületű, szürkésfekete törésű, homokos anyagú, korongolt, tagolt perem. P: 10,6 cm (160. tábla 6.). Irodalom: MELIS 1962A., MELIS 1962B. 2. 7. Kuklás-domb A határ nyugati szélén (Kss 1961.322.), a volt Mikó Albert-tanyán 1911 -ben karpereces sírt szántottak ki, amelynek közelében „egy lovas sírra is akadtak". Utóbbinak a leleteit az MNM-be küldték el, ahol azóta elkallódtak. A Bajor-hegytől délre egy dűlőút vezetett át egykor a Mikó-tanyán. A tanya a Kuklás-domb csúcsától ÉNy-ra feküdt, a dűlőúttól nyugatra istálló, keletre cselédlakások álltak, melyeket 1948-ban bontottak el. A dülőúttól keletre emelkedő domb legmagasabb pontján szőlővel körbeölelt filagória állt. „A rigolírozásnál előkerült bajonett (? - I.E.) csakis a tanyától K-re eső Kuklás-dombon kerülhetett elő." (DIENES 1996. 297. Kat. 14c.) A magaslat déli vége teljes egészében be volt telepítve szőlővel, így a hozzá északról csatlakozó dombháton, a szőlő közvetlen közelében szánthatták ki 191 l-ben a karpereces sírt. A leletet Mikó Endre gimnáziumi tanuló adta át osztálytársának, Dohnál Jenőnek, Jósa András unokájának. A lelőhely a Bajul és Doboka falu közti részen található, a két település közül valószínűleg valamelyikkel összefügg, annak temetője lehetett. 1. Hegyesedő végű, kerek huzalból hajlított bronz karperec. Á: 6-6,5 cm, S: 13,61 g(JAM 64.155.1., régi II. 1991.) (158. tábla 3.) 2. Hegyesedő, de lekerekített végű, kerek huzalból hajlított bronz karperec. Á: 6,45-6,8 cm, S: 14,58 g (JAM 64.154.1., régi II. 1990.) (158. tábla 2.). Irodalom: DIENES 1961. 192., DIENES 1996. 14c. 297., VÖRÖS 2001. 576. 20 2 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges. 20 3 A lelőhely megjelölése a térképen hozzávetőleges. 20 4 A lelőhely megjelölése a térképen hozzávetőleges. 173
