Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Katalógus - Nyírbogdány

4. Hene, Szentegyházi-dűlő A név személynévi eredetű (MEZŐ-NÉMETH 1972. 83.). 1219/550: locus. v. Henae...t. Hene (VR. 1. §, 232-3); 1268/365: t. Nic-if-i VrkundHene (WENZEL VIII, 199); 1313:/?. Hene(BÁNFFY1,40) 1316/353: = (BÁNFFY I, 187-8); 1323/333: t. //^(ANJOUOKLT. VII, 639. reg.); 1327: p. = (BÁNFFY I, 56-57); 1332-5/PP. REG.: Mart. sac. S. A^ic-i] de..., Mart. [sac.] de Hene, = Chene (VAT. 1/1, 247, 329, 331). A település 1219-ben tűnik fel, amikor a Tomaj nb-i Örkény és testvérei, valamint a minden bizonnyal Gutkeled nb-i Majád ispán osztozkodtak rajta. 1268-ban Örkény fia Miklósé volt és Kékkel határos. 1316ban a Gutkeledek részét Lotárd hűtlen fiaitól, Jakabtól, Páltól és Jánostól I. Károly király elvette, s a Balogsemjén nb-i Egyed fiainak, Simon és Iván mestereknek adományozta (A. IV, 480). 1323-ban Kék határjárásakor mint Örkény (Hwrkund) fia Miklós földjét említették, ez azonban tévedés, mert négy évvel később (Sámod fia) Miklós fia Domonkos cigándi (Zemplén m.) nemes arról tett panaszt, hogy a királlyal szemben álló Barsa nb-i Tamás fia Beke elfogatta és henei birtokát elvette tőle. A valóság az, hogy Domonkos 1313-ban a megye szolgabírái előtt 40 M-ért zálogba adta, viszont utóbb arra hivatkozott, hogy Beke erőszakkal csikarta ki a birtok átengedését. A borsovai esperességben fekvő Szent Miklós tiszteletére szentelt egyházának Márton nevű papja 1332-ben 10, 1333 és az 1334. évi I. részlet fejében 3-3 garas pápai tizedet fizetett. 1353-ban határa Apátival és Bogdánnyal érintkezett (BÁNFFY I, 194). Nyírbogdány határába olvadt, ahol a határ északkeleti részén keresendő. Fent nevezett egyháza a Hene-sziget északnyugati részén lévő dombon feküdt. Helyét ma Telek-dűlőnek hívják (SzSzMT II. 159.). A kékiek Szentegyháza-dombjaként ismerték a helyet. Az 1950-es években tulajdonosa Szalánczy (Hauer) Emil volt, aki Kiss Lajosnak elmesélte, hogy nagyapja 1906-1907 táján kiszedette a templom alapjait és felhasználta azt magtár építéséhez. Ugyanitt útépítéskor csontvázakat is találtak. A helyet Székely-tanyaként is ismerték (Kiss 1961. 283-284.). 97. kép A Nyírbogdány határában megásott Hene templomának alaprajza (NÉMETH 1969. 11. kép alapján) 154