Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Nagyhalász
4. Mága 1310/436: p. Maga in C-u de Zabouch (A. I, 208 ). A település 1310-ben tűnik fel, amikor a Zoárd nb-i János fia Miklós Felináncs (Abaúj m.) felét rokonának, Lőrinc fia Apród Istvánnak adta cserébe Mágáért, valamint 20 M-ért. 1551 -ben (pr. Maaga LO METALES SZABOLCS nro. 4) Bectelekkel szomszédos. A Nagyhalász határába olvadt település nevét őrzik a Mága-halom, Mága-szeg, Mága-tanya elnevezések a településtől délre, a Homok-tanyától kissé délkeletre. A nyíregyházi útnak a Lónyai-csatomát átívelő hídját Mága-hídnak nevezik (Kiss 1961. 266.). 178 Irodalom: NÉMETH 1997. 128. 5. Nesze kocsma Északkeleten, a Tisza melletti Szálvetés nevű részen ered a Kis-Tisza, melynek egy része határfolyó Halász és Dombrád között (Kiss 1961. 263.). A Bördölő mellékcsatorna Kis-Tiszába ömlésénél 1897-ben szív alakú bronz öweretet találtak, melyet Újhelyi Elemér ajándékozott a múzeumnak. A Bördölő-csatoma a Neszehídnál, a Dombrádra vezető út mellett, azzal párhuzamosan folyik. A helybeliek szerint a Nesze kocsma a Hermina-tanya-dombrádi kisvasút megállójának a helyén állt, azaz a lelőhely Nagyhalásztól északra keresendő. 1. Kagylóhéj alakú, közepén megtört félkörökkel díszített, 3 aklaszeges bronzveret. H: 3,3 cm, Sz: 2,2 cm (JAM 63.1062.1., régi V. 277.) (137. tábla 1.). Irodalom: JÓSA 1899. 69., FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. 702. lh. 55., DIENES 1996. 315. Kat. 34c. A leltárkönyvi lelőhely-bejegyzés bizonytalan. Talán a Kis-Tiszánál került elő, de Jósa András nem említi: 2. Körte alakú öntött bronzcsörgő. Füle töve tagolt. Kissé deformálódott. H: 2,1 cm, A: 1,4-1,7 cm (JAM 63.1063.1.) (137. tábla 2.). 6. Pusztatemplom A falu templomát a XIV. században említik. Az egyház anyakönyve szerint „A falun kívül volt egy igen régi kőtemplom fal... utoljára bírták a reformátusok, s minthogy bajos volt odajárni Isten tiszteletére, conversatioja is sokba került, odahagyták és úgy építették a falu közepén fából." (SzSzMT II. 96.) Valószínűleg azonos a település DNy-i határában 1981-82-ben Lőrinczy Gábor által megásott, Árpádkori településre épült templom maradványaival, mely a XVII. század első felében még állt (Kiss 1961. 270.). Az ásatónak több építési periódust sikerült elkülönítenie. A feltárás során a középkori templom alatt Árpádkori cserepek is kerültek elő a templom környéken. Az ásatás eredményei publikálatlanok. Irodalom: JAM Adattár 92.10., 2002.70., Lőrinczy Gábor: Nagyhalász-Pusztatemplom. RégFüz 1.35.1982. 123., Lőrinczy Gábor: Nagyhalász-Pusztatemplom. RégFüz I. 36.1983. 108., ISTVÁNOVITS-LŐRINCZY 1986. 165. Telek-tanya Lásd Tiszatelek! 7. Tolna A név eredete bizonytalan, esetleg egy latin telonum 'vám' Telona többes számú alakjából keletkezett. Ez azért lehetséges, mert fekvése alapján - közel Keresztúthoz (ma Kótaj) - lehetett vámszedő hely (MEZŐNÉMETH 1972. 77. irodalommal). 1221/550: Ela de v. Tholna (VR. 215. §, 265). A település 1221-ben az idevaló Ela nevében tűnik fel, aki egy Tam falubeli embert lopással vádolt. A települést később nem említik. A Nagyhalász határába olvadt település nevét őrzi a Tolnahomoka, Tolnahomoka-hegy és Tolnahomoka-lápja nevű határrész a településtől DNy-ra, Ibrány felől (Kiss 1961. 275.). 179 Irodalom: NÉMETH 1997. 194. 8. Várrétje A Bánomvár-dűlőtől délre, Gencsy A. egykori Homok-tanyája közelében 18 0 szántáskor került elő egy kétélű kard félköríves markolatvéggel. Pengéje törött, 80 cm hosszú, melyből a markolat 16,5 cm. Bakay Koméi adata szerint a JAM-ban található, bár ő maga is hivatkozik arra, hogy az adat bizonytalan. A darabról azonban közelebbi információm nincsen. Létét Kovács László bizonytalan adatként kezeli. Talán azonos a Kótaj-Várrét nevű hellyel. Irodalom: BAKAY 1965. 11. Nr. 40., BAKAY 1967. 129., Abb. 11:2., KOVÁCS 1995. 169. 17 8 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges. 17 9 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges. 18 0 A lelőhely megjelölése a térképen hozzávetőleges.
