Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Katalógus - Kemecse

A falu 1222-ben tűnik fel az idevaló Farkas nevében, akit lopással vádoltak. 1290-ben az örökös nélkül elhunyt Farkas földjét IV. László király (a Balogsemjén nb-i) Mihály fiainak adományozta, akiket sohasem iktattak e birtokukba. 1323-ban Egyed mester birtoka volt, és Külsőgégény északi részével volt határos. Szent István király tiszteletére szentelt egyházának Péter nevű papja 1332-ben és 1333-ban 6-6, az 1334. évi I. részlet fejében 2 garast fizetett, a II. részlet és az 1335. évi I. részlet fejében pápai tizedet nem fizetett. 1339-ben egy 10 évvel korábbi, Kemecsei Egyed menyegzője után történt gyilkosságról hallunk. 1342-ben az idevaló Demeter fia Mihály (Mich.f. Dem-i de Kemeche A. IV, 230) Csanálos (Bihar m.) perében volt eskütárs. Irodalom: NÉMETH 1997. 106. 1. Bec(teleke) Neve talán puszta személynévből keletkezett, előzménye a török *Bácá személynév, amely a besenyő népnév eredetijével tartozhat össze (vö. Kiss 1988. 180. Becse). 1219/550: Zúgna de v. Fecie [': Becie] (VR. 12. §, 237); 1424: pr. Becseteleke (LO AA. nro. 86); 1452: pr. Bech (LO AA. nro. 24). A település 1219-ben tűnik fel, amikor az idevaló Zúgna lopással vádolta az esztári Zemec-Qt. 1424­ben Középsőmegyeri Adorján és fiai azzal vádolták a Kemecseieket, hogy e prédiumot elfoglalták. 1452-ben is per folyt a két család, a Megyeriek és Kemecseiek között a terület hovatartozásáról. 1551 -ben (pr. Beczteleke LO METALES SZABOLCS nro. 4) Kemecse, Pazony, Tura és Mága prédium közt fekvőnek mondják. A település Kemecse határába olvadt. Ennek bizonyítéka a Becalja, Becrétje elnevezés a határ dél­nyugati részén (Kiss 1961. 160.). A hozzávetőleges helyet Kozma Sándor tanító információja alapján jelöltem meg a térképen. Irodalom: NÉMETH 1997. 34-35. 2. Belterület A főszolgabírói hivatal telkéről 15 7 Okolicsányi Dezső főszolgabíró ajándékozott 1909-ben egy bronzgyűrűt, melynek fejét csillaggal és félholddal díszítették. Á: 1,8 cm, S: 3,27 g (JAM 63.345.1., régi V. 703.) (121. tábla 11.). 3. Gégény (Külsőgégény) Nevéhez és a rá vonatkozó forrásokhoz vö. Gégény település! 1282 > 306/406: t. Kygegen (REG. ARP. II/2-3, 3170. reg.); 1323/406: interiori...Gegen (ANJOU­OKLT. VII, 13. reg.); 1323 >437:p. Kylsewgegnen ~Kylsewgegen (ANJOU-OKLT. 179. reg.); 1332-5/ PP. REG.: Lad sac. S. Martini ~ de... (VAT. 1/1, 247). A település 1282-ben tűnik fel, amikor IV. László király több idevaló embert - akik egyébként Belgégényben is birtokosok - a szabolcsi váijobbágyságból kiemelt földjeikkel együtt. 1323-ban Choboldor ~ Chubuldor fia Mihály fia Lőrinc mindkét Gégényben birtokos, továbbá külsőgégényi birtokrésze rokona, Mikus fia Dénes részétől elhatárolt. Ugyanekkor Lőrinc birtoka - amely a Szent Márton egyház közelében állt - Kemecsével határos. A borsovai esperességben fekvő, Szent Márton tiszteletére szentelt egyházának László nevű papj a 1332-ben ismeretlen összegű pápai tizedet fizetett. A település 1406-ban még fennállt (p. Kygegen... cca. cimiterium eccl-e lapidee in honorem S. Martini ibidem constructe Zs. II/1, 4872. reg.). Kemecse határába olvadt (vö. Kiss 1961. 164.: Gégény, Gégény-hegyoldal). Irodalom: NÉMETH 1997. 117. Lippai András (Nyíregyháza, Törzs u. 96.) jelentette be a múzeumban, hogy Péntek Ferenc (Kemecse, Rózsa F. u. 25.) egy templomos helyre bukkant. A helyszínelést 1999 októberében végeztem el. A település déli részén, a Nyírturáról Kemecsére vezető út nyugati oldalán, a kemecsei Szőlő-hegytől DK-re, a Kállai­főfolyás közelében É-D-i, egykori vízmederrel övezett homokdombon a szétszántott emberi csontok, téglatör­melék és kövek alapján templomot és az azt körülvevő temetőt szántanak el. Valószínűleg azonos a Külső­gégény nevű falu templomával, melynek első említése 1282-ből származik, s 1406-ban még állt. Irodalom: JAM Adattár 99.40. 4. Homokbánya Az út menti homokbányában - amely Kozma Sándor tanító információja szerint ma sportpálya - Deme József taligás 1929-ben honfoglalás kori kengyelt és emberi csontokat talált. A lelet sorsáról továbbiakat nem tudok. Irodalom: ALISP. JEL. 1929. 153. 15 7 A lelőhely azonosítását Kozma Sándor tanító úrnak köszönöm. 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom