Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Ibrány
7. Fekete, téglaszínű foltos, belül téglaszínes fehér, fekete törésű, homokos anyagú, korongolt, kihajló, tagolt peremű, fedőhornyos fazéktöredék. P: 13,8 cm (119. tábla 5.). 8. Fekete, belső felületén drapp, homokos anyagú, korongolt, vízszintesen kihajló peremű, vastag falú edénytöredék. P: 28,4 cm (119. tábla 3.) 9. Kívül-belül drapp, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt edény vízszintesen kihajló pereme, vállán befésült hullámvonal-köteggel. A peremátmérő nem szerkeszthető ki. 10. Kívül téglaszínű, fekete törésű, homokos anyagú, korongolt, kopott oldaltöredék befésült vonalköteg maradványával. 11. Kívül téglaszínű, fekete foltos, fekete törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék bekarcolt körbefutó vonallal. 12. Kívül-belül téglaszínű, fekete foltos, fekete törésű, homokos anyagú, korongolt válltöredék, a nyaki részen sekélyen benyomott vonalazás, mely alatt a vállon befésült, széles hullámvonalakkal díszítették. 13. Kívül téglaszínű, belül szürkés téglaszínű, fekete törésű, homokos anyagú, korongolt, vastagabb oldaltöredék, mélyen metszett vízszintes két vonal alatt bekarcolt hullámvonal díszíti. 26. Szőlőhomoka 2. Közvetlenül a Gyűjtőcsatorna partján, a híd mellett lapos, kerek homokdombon a terepbejárási napló alapján Melis Katalin 1963-ban őskori és középkori cserepeket gyűjtött (135. lelőhely). A Jósa András Múzeumban beleltározott anyagban a leletek mellett talált cédula alapján a 150. és 151. lelőhely anyaga származik a Szőlőhomokáról, a terepbejárási naplóban más lelőhely szerepel ezen a számon. Ez alapján valószínűleg a fent leírt lelőhely anyaga lehet a 150. lelőhelyként bejegyzett (JAM 97.375.52-53.): 1. Piszkos téglaszínű, kívül kormos, homokos anyagú, korongolt, kissé kihajló perem. P: 15,2 cm (119. tábla 6.). 2. Barnásfekete, homokos-szemcsés, korongolt, kihajló peremű fazék töredéke a vállán karcolt vonal alatt bekarcolt hullámvonallal. P: 12,3 cm (119. tábla 4). Irodalom: MELIS 1962A., MELIS 1964B. 1. 27. Szőlőhomoka 3. A nagyhalászi határnál, a Gyűjtőcsatorna északi oldalán, hajdan lápból kiemelkedő nagy homoksziget található. A csatorna másik oldalán itt a Ságvári utca volt. 14 4 A csatorna északi partján egymás mögött két kerek domb magasodik az egykori láp peremén, előttük alig kiemelkedő lankás rész húzódik. A második, nagyobb lankás domb egész felszínén mélyszántás után 1963-ban Melis Katalin terepbejárás során őskori cserepek mellett „szláv jellegű" anyagot gyűjtött (134. lelőhely). A Jósa András Múzeumban beleltározott anyagban a leletek mellett talált cédula alapján a 150. és 151. lelőhely anyaga származik a Szőlőhomokáról, a terepbejárási naplóban más lelőhely szerepel ezen a számon. Valószínűleg a fent leírt lelőhely anyaga lehet a 151. lelőhelyként bejegyzett (JAM 97.376.5-7.): 1. Szürke, téglaszínű foltos, homokos anyagú, korongolt, kihajló, vastagabb perem, a perem alatt karcolással tagolt. P: 17,1 cm (119. tábla 2.). 2. Téglaszínű külső felületű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék bekarcolt vonalköteggel díszítve. 3-4. Két téglaszínű külsejű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. Irodalom: MELIS 1962A., MELIS 1964B. 1. 28. Ub Neve ismeretlen eredetű, talán az e vidéken gyakori Ubul személynév csonkításaként alakult puszta személynévadással (MEZŐ-NÉMETH 1972. 55. irodalommal). 1322: vidl. p. Vb, in C-u de Zobolch, prope Titiam (F. VIII/2, 324-6). A település 1322-ben tűnik fel, mint a Péc nb-i Lukács és Gergely Tisza menti birtoka. Ibrány határában kereshető. 14 5 Irodalom: NÉMETH 1997. 197. 14 4 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 14 5 A hely meghatározása nem történt meg, a térképen nem szerepel. 120
