Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Katalógus - Ibrány

(p. Ezthar ...apartep-nis Bul LO METALES SZABOLCS nro. 10) volt részben közös határa. 1584-ben Belcsúrral azonosnak veszik (pr. Esztharka alias BelChur voc. in C-u de Szabolcs exist. LO PROTH. 31, nro. 41). (Vö. Kiss 1961. 141.: Esztárkapuszta.) 129 Irodalom: NÉMETH 1997. 73. 9. Fekete-halom-dűlő A község DNy-i oldalán 5-6 km-re emelkedő, 13 m magas mesterséges halom a Fekete-halom (Kiss 1961.142.). Tőle keletre egy homokos rész indul. A Nádas-dűlőtől elválasztó dűlőút mellett 13 0 1963-ban Melis Katalin terepbejáráson gyűjtött bronz- és császárkori cserepeket, illetve köztük egy valószínűleg Árpád­kori töredéket is. A terepbejárási naplóban 207. lelőhelyként jegyezte be, a tárgyak mellett talált cédulán - és ez alapján a leltárkönyvben is - 223. lelőhelyként szerepel (JAM 97.448.9.): 1. Piszkosszürke, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék befésült vonalköteg indításával. Irodalom: MELIS 1962A., MELIS 1964C. 2. Gyalapár /Jalapár A falutól ötödfél kilométerre északra fekszik a Gyalapár-tanya, melynek korábbi neve térképi adat szerint Jalapár volt. A nevet Vitéz Mikesy Sándor összefüggésbe hozta egy XIII. század második felében Szabolcs megyében élt kun eredetű férfi nevével. 1310: Ilopus (ZICHY I, 126.), 1321 körül: Ilapor (A. I, 602), 1324: Ilapus (ZICHY I, 266), 1324/1325: Ilapor (ZICHY VIII, 220, 223), ( vö. MIKESY 1943.). 10. Homok Az 1920-as években id. Gégény M. emlékezete szerint Vasas J. földjén rigolírozás közben lovas sírokat találtak kengyelekkel, kardokkal stb. együtt. Talán azonos a Kiss Lajosnál szereplő Homok-dűlővel, mely a községtől keletre található (Kiss 1961.144.). A térképen is a Nagyhalász felőli részen szerepel a Homok­dűlő. A helybeliek szerint ugyancsak Nagyhalász felől jövet Ibrány első házai állnak a Homok szélén. 131 Irodalom: DIENES 1964., VÖRÖS 2001. 573. A Homokos nevű határrész (mely valószínűleg azonos a Homokkal) nyugati részén, egy homoksziget déli nyúlványán 1963-ban Melis Katalin terepbejárás során császárkori és őskori cserepek között egy Árpád­korit is gyűjtött. A terepbejárási napló szerint ez a 141. lelőhely volt, azonban az anyag mellett a leltározáskor talált cédulán 156. lelőhelyként szerepelt (JAM 97.381.24.): 1. Szürkésfekete, téglaszínű foltos, homokos anyagú, korongolt, enyhén íves válltöredék sekélyen benyomott vonalakkal díszítve. Irodalom: MELIS 1962A., MELIS 1964B. 1. 11. Hosszú-dűlő A Tisza irányába vezető út jobb oldalán, a Nagyerdő-tanya után, a Rákóczi tsz almásának területén fekvő Hosszú-dűlőben a gyümölcsös telepítése előtt (valószínűleg 1978-ban) a homokdombokat elegyengették. Az a domb, amelyen a magassági pont állt, részben - mintegy 10 méteres körben - megmaradt. Ennek part­falában vettek észre az ott szüretelő diákok emberi csontokat. A múzeum figyelmét Háda Ferenc (Ibrány, Szegfű u. 26.) hívta fel erre 1986-ban. Kurucz Katalinnal kisebb leletmentést végeztünk ekkor. Emberi csont­maradványok az egész domb körül hevertek, többségük a nyugati oldalon. Ugyanott két váz lábrészét sikerült in situ kibontanunk a mai felszíntől 40-50 cm mélyen. 1. sír: Ny-K 266-86° tájolású, hanyatt fekvő váz. Melléklete nem volt. 2. sír: Ny-K 254-84° tájolású, hanyatt fekvő váz. Melléklete nem volt. A temető korát megállapítani egyértelműen nem lehetett, de valószínűleg Árpád-kori volt. A gyümölcsös területén őskori leletek mellett egy Árpád-kori oldaltöredék került elő (JAM 87.64.2.): 1. Drappos téglaszínű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. Irodalom: JAM Adattár 87.3. 12. Kéthegy-dűlő A település kótaji határában, az ún. Sac-part környékén magas, hajdani lápból kiemelkedő homokdombok találhatók, melyeken dülőút haladt át. A hajdani sziget északi dombján Melis Katalin terepbejáráson (197. lelőhely) bronzkori cserepeket gyűjtött, de volt köztük egy talán Árpád-korinak meghatározható töredék is (JAM 97.421.17.): 12 9 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 13 0 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 13 1 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 114

Next

/
Oldalképek
Tartalom