Almássy Katalin – Istvánovits Eszter – Kurucz Katalin (szerk.): Aranyak a Jósa András Múzeumban / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 1. (Nyíregyháza, 1997)
III. V. századi sírleletek
ÜL V. századi sírleletek A nyíregyházi múzeum legértékesebb leletcsoportjai közé tartoznak az V. századból származó síregyüttesek. Jósa András 1899-ben Nyíregyházán kiadott leletkataszterében, a „Szabolcsvármegyei Múzeum ős- és középkori tárgyainak ismertetése" c. füzetében már közölt e leletek közül néhányat, rajzot is készítve róluk (43- kép). Ezek és a velük rokon további felső-Tisza-vidéki leletek azóta szinte egyetlen Közép-Európa késő császárkorával - korai népvándorlás korával foglalkozó publikációból, kiállításról sem hiányoznak. A Felső-Tisza-vidék történetében Dacia provincia feladása (271), a hunok által megindított népmozgások komoly változásokat idéztek elő. A Csörsz-árok kiépítése - a többi között jelzi az Alföldön élő korábban betelepült lakosság és a keletről beáramló jövevények közötti fokozódó feszültséget. A Felső-Tisza-vidéken is megszaporodnak az újonnan érkező - germán és talán iráni - népekhez/népcsoportokhoz köthető leletek. Közöttük különösen jellemzőek a lemezfibulák (ruhakapcsoló tűk) különféle változatait tartalmazó síregyüttesek és a hozzájuk szorosan kapcsolódó leletek (44. kép). Az alábbiakban ezek közül részletesen csak a Jósa András Múzeum gyűjteményében található, aranytárgyat tartalmazóakat mutatjuk be, de tekintettel arra, hogy velük szorosan összefüggenek - megemlítjük az ezüstpéldányokat is. A legkorábbi felső-Tisza-vidéki lemezes fibulák a IV. század legvégére - az V. század legelejére keltezhetők. 8 6 Ezeket még ezüstből, illetve bronzból készítették. Ettől kezdve folyamatosan kimutatható divatjuk az V-VI. század fordulójáig. Az arany lemezfibulák közül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén előkerültek közül a legkorábbra (az V. század legelejére) a Gelénesről származó kőbetétes, kisméretű fibulapár keltezhető. A Dégenfeld Berta birtokáról származó tárgyakat a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozták (45- kép). 8 7 Az V. század első felére - közepére keltezhető a balsai nagyméretű (gombbal együtt 23 cm) ezüst lemezes fibulapár, aranyozott ezüst rátett dísszel 8 8, az alább bemutatott székelyi lelet, a szatmári Dengeleg/Dindesti ugyancsak fibulát tartalmazó temetkezésének leletei 8 9, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött 9 0 Tiszalök-Árpád utcából származó síregyüttes és a vele közel rokon Barabás-Mezőkaszony/Koszino-bagolyvári 9 1 sír anyaga. Már az V. sz. közepe után készítették a Zalkod-Bánkódó dűlői csatot. Ehhez a sírhoz alighanem ugyancsak tartozhattak fibulák, ha nem is adták őket múzeumba. A század vége 8 6 ISTVÁNOVTTS 1993-117-121. 8 7 MNM 79-1889. és 50.1892. leltári szám, HAMPEL 1890.88., LEHOCZKY 1892/a.78-798 8 JAM 63-352.1. és 64.177.1. Régi IV.111-112. BENINGER 1931.18. Abb.3. 8 9 NÉMETI 1967.2. Fig.2-3. 90 1948.12.1-11. leltári számon. KOVRIG 1951. 9 1 A lelet előkerüléséről, jelenlegi helyzetéről, nevéről, korábbi irodalmáról ld. részletesen Bóna Istvánnál: BÓNA 1986.71.256.jegyzet. 56
