Almássy Katalin – Istvánovits Eszter – Kurucz Katalin (szerk.): Aranyak a Jósa András Múzeumban / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 1. (Nyíregyháza, 1997)
E. A Gáva időszak aranyai - Napkor-Piripuc
E. A Gáva időszak aranyai A Felső-Tisza-vidék a késő bronzkor virágzó szakaszában (körülbelül a Kr.e. XII-XI. század) egy nagy kiterjedésű, a Kárpátoktól egészen a Dnyeszter középső folyásáig húzódó kultúrkör része volt. Ezen a hatalmas területen különböző népcsoportok éltek, melyeknek mind kerámia-, mind bronzművessége rokon vonásokat mutat. 7 5 A mi területünkön ebben és az ezt követő időszakban a Gáva kultúra telepedett meg. Emlékei főleg a gazdag leletanyagú, hosszú életű és nagy kiterjedésű telepekről, illetve a raktárleletekből kerülnek elő. Ismét nagyon sok és sokféle bronztárgy került földbe, ami azt bizonyítja, hogy - a korábbi hagyományokra támaszkodva - újból jelentős fémfeldolgozó műhelyek dolgoztak a területen. Aranytárgyak is föl-fölbukkannak a leletek között, bár jóval kisebb számban, mint az ópályi időszakban. A két korszak közötti szoros kapcsolatot bizonyítja, hogy a napkori raktárleletben az ópályi aranytárgy típusokat (szögletes vagy rombusz keresztmetszetű, elkeskenyedő végű huzalból hajlított fülkarika vagy karperec) megtaláljuk. Ugyanakkor a leletegyüttes néhány bronztárgya már egyértelműen a későbbi időszakra utal. A rakamazi karika legjobb párhuzamai Tiszakarádon és Somotoron/Szomotoron kerültek elő. Az utóbbi lelőhelyen egy - a Gáva időszaknak is a legvégére keltezhető - falut tártak föl. Több aranykarikát találtak szórványként, illetve az egykori falu egyik házában. 7 6 Hasonló díszítésű és formájú aranykarpereceket találtak Hajdú-Bihar megyében is. Lelőhelyük ismeretlen. 7 7 Mind a fönt tárgyalt aranyakat, mind a Napkor-piripuci kincsleletet a késő bronzkor végére, vagyis a Reinecke-féle Hallstatt A korszak elejére datálják (Kr.e. XI. század). 7 8 1. Napkor-Piripuc (Aranyleltár 119-124.) 1964. augusztus 27-én jelentette be a Kossuth TSZ elnöke Gombás Andrásnak — aki elsősorban Tiszavasvári környékének volt lelkes amatőr régésze -, hogy a község déli részén lévő vályogvető gödör szélén bronztárgyakat találtak (35. kép). 7 9 A helyszínre érkező Gombás András és Csallány Géza a környéken kisebb ásatást végzett, de csak a depot-t tartalmazó edény néhány cserepét találta meg. 80 Az aranytárgyak csak a restaurálás során kerültek elő. 8 1 1. Nyitott, rombusz keresztmetszetű, egymásra hajlított végű arany karperec(?). Átm.: 2,3x3,2 cm, V: 0,4 cm, 14,24 g. (Aranyleltár 119-, illetve JAM 64.996.1.) (36. kép 2.) 2. Ovális, kavics alakú ép aranyrög. Méretei: 135x105x5 mm, 6,8 g. (Aranyleltár 120., illetve JAM 64.996.2.) (36. kép 5.) 3. Négyzetes keresztmetszetű, két végén elvágott karperectöredék. H: 1,85 cm, V: 0,5 cm, 4,94 g. (Aranyleltár 121., illetve JAM 64.996.3.) (36. kép 1.) 4. Aranyhuzalból tekercselt spirál. H: 100 mm, Átm.: 80 mm, 1,66 g. (Aranyleltár 122., illetve JAM 64.996.4.) (37. kép 1.) 7 5 KEMENCZEI 1984.92. 7 6 PASTOR 1958.321., T.III.2.,VII.9-11.,332-333., KEMENCZEI 1984.58-59. 7 7 ARANYLELTÁR Kat.13. T.IV. 7 8 MOZSOLICS 1985.82.,158., KEMENCZEI 1984.76. 7 9 Napkor területén nem ez az egyetlen depot-lelet. A másik a Ludastónál került elő. 8 0 JAM Ad. 92.14., KEMENCZEI 1965/66.13. 8 1 JAM Ad. 97.15., KEMENCEI 1965/66.14. 47
