Almássy Katalin – Istvánovits Eszter – Kurucz Katalin (szerk.): Aranyak a Jósa András Múzeumban / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 1. (Nyíregyháza, 1997)
V. Aranytárgyakat tartalmazó honfoglalás kori leletegyüttesek
V. Aranytárgyakat tartalmazó honfoglalás kori leletegyüttesek Szabolcs megye honfoglalás kori (X. századi) emlékekben a Kárpát-medence egyik leggazdagabb területe. Ebben szerepet játszik az, hogy a Felső-Tisza-vidéket már a honfoglalás (895) kezdetekor vagy talán már korábban is megszállta a magyarság. Másrészt a honfoglalás kori temetők nagy száma a Szabolcs vármegyei Múzeum (jogutódja a Jósa András Múzeum) korai alapításával (1868) és igazgatóinak, Jósa Andrásnak, Kiss Lajosnak, Csallány Dezsőnek és Dienes Istvánnak érdeklődésével, kutatómunkájával van összefüggésben. A hatalmas, mintegy 140 lelőhelyről származó X. századi régészeti anyagból kiemelkednek az úgynevezett „vezéri sírok", amelyek a honfoglaló magyarok legfelső vezetőinek tárgyi hagyatékát jelentik. A sztyeppei nomádok viseletét tükröző veretes övek, a róluk függő veretes bőrtarsolyok, aranylemezzel borított szablyák, készenléti íjtegezek, a köntös és a lószerszám veretei, a női sírokban pedig a díszes hajfonatkorongok a magyarság ötvösmestereinek keze alól kerültek ki, helyben készült iparművészeti remekek. Ez a gazdagság azoknak a hadjáratoknak köszönhető, amelyeket a magyarok 862-től kimutathatóan a X. század közepéig - elsősorban Nyugat-Európa és Bizánc ellen - vezettek zsákmányszerzés céljából vagy zsold fejében. Sajnos, a három leggazdagabb emlékünk nem tervszerű régészeti kutatás során látott napvilágot: a geszterédi fejedelmi sírt 1927-ben az erózió által pusztított homokdombon disznók túrták ki; a rakamazi Túróczi-parti temető leletei folyamatos homokbányászással 1956-1964 között láttak napvilágot; a tőle nem messze fekvő rakamazi Strázsadomb leggazdagabb sírjait pedig a földgépek és az emberi butaság tették tönkre 1974-ben. E két utóbbi helyen a régészeti feltárás (Dienes István és Németh Péter) már csak a temető szegényesebb - a katonai kíséret egyszerű harcosai és a szolgacsaládok tagjai - sírjait hozhatta napvilágra. Mégis, a múzeumba bekerült leletek a honfoglaló magyarság művészetének, kultúrájának, hitvilágának és viseletének fontos emlékei. Az alábbiakban nem áll módunkban valamennyi jelentős leletegyüttes bemutatása, s csupán azokra szorítkozunk, amelyek aranytárgyakat tartalmaztak, megjegyezzük azonban, hogy az aranyozott ezüstöknek, a gazdag ornamentikájú, egyedi művészeti alkotásoknak se szeri, se száma. 102
