Almássy Katalin – Istvánovits Eszter – Kurucz Katalin (szerk.): Aranyak a Jósa András Múzeumban / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 1. (Nyíregyháza, 1997)

I. Rézkor - A bodrogkeresztúri kultúra arany ékszerei

I. Rézkor A bodrogkeresztúri kultúra arany ékszerei Az arany a legkorábban megismert és használatba vett fémek közé tartozik. Érthető ez, mivel természetes állapotában feldolgozható, nem szükséges bonyolult tisztító és ötvöző el­járásokat ismerni ahhoz, hogy tárgyakat készíthessünk belőle. Ugyanakkor puha fém, vi­szonylag ritka is s e két ok miatt kezdettől fogva elsősorban ékszereket, rangjelző és dísz­tárgyakat készítettek belőle. A Kárpát-medence legkorábbi aranyékszerét egy erdélyi lelő­helyről, az Ariu§d/erősdi telep egyik kora rézkori rétegéből ismerjük. 3 A megye területén a középső rézkori Bodrogkeresztúri kultúra hagyatékában találkozunk az első aranytárgyakkal (1. és 2. kép 1-2.). Erre az időszakra általánossá válik a réz használata, pl. baltát, csákányt, kést készítenek belőle. Elsősorban tehát fegyverként is használható tárgyakat. A mindennapi életben használt szerszámok előállításánál még mindig fontos alapanyagot je­lentettek a különböző kőfajták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szegények voltak a Bod­rogkeresztúri kultúra emberei. Éppen az ellenkezőjét állapíthatjuk meg, ha figyelembe vesszük, hogy lelőhelyeiken viszonylag nagy számban kerülnek elő aranytárgyak s ezeknek forma­gazdagsága is nagyobb, mint a kora rézkor idején. Aranyékszereikkel több kutató is foglalkozott - köztük mindenképpen említenünk kell Patay Pál, Makkay János és Bóna István nevét -, s többen is megállapították, hogy ezeket mindenhol megtaláljuk a Kárpát-medence keleti felében, vagyis azon a területen, ahol a Bodrogkeresztúri kultúra népe élt. 4 Az egyes típusokat külön­külön vizsgálva azonban a helyzet már nem ilyen egyértelmű. A fényeslitkei lelőhelyen két kis aranyékszert találtak. A kúpos csüngő(?) (1. kép 1.) párhuzamainak döntő többsége a Felső-Tisza-vidéken található. Bóna Istvánnak sikerült azonosítania a Jankovich-gyűjtemény egy hasonló darabját, amelyik e szerint Sremska Mitrovicából (az antik Sirmiumból) származik és ugyancsak ő említi egy bácskai temető (Nosa-Biserna Obala) ugyanilyen típusú csüngőjét. 5 Legújabban Szihalom-Sóhajtón került elő feldúlt sírból egy képviselője. 6 Ugyanakkor a bordázott csövecske (1. kép 2.) rokonsága csak Jászladányig vezet minket. 7 Ami viselésük módját illeti, a lelőkörülményekből kell kiindulnunk. A fényeslitkei sírban mindkét darabot a fej környékén találták, ahogy a Nosa-Biserna Obala 2. sírjában talált tölcséres csüngőt(?) is. 8 A kis csövecskét valószínűleg felfűzték valamilyen zsinórra. A kúpos csüngő(?) használatát nehezebb meghatároznunk. Nem lyukasztották át, ugyanakkor kiszélesedő részénél behajtogatták a szélét, s valószínűleg valamilyen pusztuló anyagra, pl. bőrre hajtogatták rá. 9 Ennél a bőrlapocskánál lehetett esetleg egy nyakbavalóhoz vagy fejdíszhez erősíteni. A szatmári Cáminban feltárt temető 6. sírjában - ez egyébként az egyetlen 3 MAKKAY 1996.38. 4 PATAY 1975.15-16. 1. ugyanitt korábbi munkáit is, valamint Bóna 1987.21-22. 5 BÓNA 1987.21. 6 SZABÓ 1997.55.,176. Kat.14. 7 PATAY 1958.42. 8 GARASANIN 1958.32. 9 PATAY 1958.41-42. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom