Almássy Katalin – Istvánovits Eszter – Kurucz Katalin (szerk.): Aranyak a Jósa András Múzeumban / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 1. (Nyíregyháza, 1997)
I. Rézkor - A bodrogkeresztúri kultúra arany ékszerei
I. Rézkor A bodrogkeresztúri kultúra arany ékszerei Az arany a legkorábban megismert és használatba vett fémek közé tartozik. Érthető ez, mivel természetes állapotában feldolgozható, nem szükséges bonyolult tisztító és ötvöző eljárásokat ismerni ahhoz, hogy tárgyakat készíthessünk belőle. Ugyanakkor puha fém, viszonylag ritka is s e két ok miatt kezdettől fogva elsősorban ékszereket, rangjelző és dísztárgyakat készítettek belőle. A Kárpát-medence legkorábbi aranyékszerét egy erdélyi lelőhelyről, az Ariu§d/erősdi telep egyik kora rézkori rétegéből ismerjük. 3 A megye területén a középső rézkori Bodrogkeresztúri kultúra hagyatékában találkozunk az első aranytárgyakkal (1. és 2. kép 1-2.). Erre az időszakra általánossá válik a réz használata, pl. baltát, csákányt, kést készítenek belőle. Elsősorban tehát fegyverként is használható tárgyakat. A mindennapi életben használt szerszámok előállításánál még mindig fontos alapanyagot jelentettek a különböző kőfajták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szegények voltak a Bodrogkeresztúri kultúra emberei. Éppen az ellenkezőjét állapíthatjuk meg, ha figyelembe vesszük, hogy lelőhelyeiken viszonylag nagy számban kerülnek elő aranytárgyak s ezeknek formagazdagsága is nagyobb, mint a kora rézkor idején. Aranyékszereikkel több kutató is foglalkozott - köztük mindenképpen említenünk kell Patay Pál, Makkay János és Bóna István nevét -, s többen is megállapították, hogy ezeket mindenhol megtaláljuk a Kárpát-medence keleti felében, vagyis azon a területen, ahol a Bodrogkeresztúri kultúra népe élt. 4 Az egyes típusokat különkülön vizsgálva azonban a helyzet már nem ilyen egyértelmű. A fényeslitkei lelőhelyen két kis aranyékszert találtak. A kúpos csüngő(?) (1. kép 1.) párhuzamainak döntő többsége a Felső-Tisza-vidéken található. Bóna Istvánnak sikerült azonosítania a Jankovich-gyűjtemény egy hasonló darabját, amelyik e szerint Sremska Mitrovicából (az antik Sirmiumból) származik és ugyancsak ő említi egy bácskai temető (Nosa-Biserna Obala) ugyanilyen típusú csüngőjét. 5 Legújabban Szihalom-Sóhajtón került elő feldúlt sírból egy képviselője. 6 Ugyanakkor a bordázott csövecske (1. kép 2.) rokonsága csak Jászladányig vezet minket. 7 Ami viselésük módját illeti, a lelőkörülményekből kell kiindulnunk. A fényeslitkei sírban mindkét darabot a fej környékén találták, ahogy a Nosa-Biserna Obala 2. sírjában talált tölcséres csüngőt(?) is. 8 A kis csövecskét valószínűleg felfűzték valamilyen zsinórra. A kúpos csüngő(?) használatát nehezebb meghatároznunk. Nem lyukasztották át, ugyanakkor kiszélesedő részénél behajtogatták a szélét, s valószínűleg valamilyen pusztuló anyagra, pl. bőrre hajtogatták rá. 9 Ennél a bőrlapocskánál lehetett esetleg egy nyakbavalóhoz vagy fejdíszhez erősíteni. A szatmári Cáminban feltárt temető 6. sírjában - ez egyébként az egyetlen 3 MAKKAY 1996.38. 4 PATAY 1975.15-16. 1. ugyanitt korábbi munkáit is, valamint Bóna 1987.21-22. 5 BÓNA 1987.21. 6 SZABÓ 1997.55.,176. Kat.14. 7 PATAY 1958.42. 8 GARASANIN 1958.32. 9 PATAY 1958.41-42. 9