Bene János (szerk.): A szabolcsi honvédek Aranykönyve 1848-1849 - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 69. (Nyíregyháza, 2013)
Bene János: Szabolcs vármegye a honvédelemért 1848-49-ben
Vaja 768 4 Veresmart 740 4 Viss 381 2 Zalkod 249 1 Zsurk 674 3 Összesen: 214.009 lélek újoncilletéke 1050 újonc A szervezés jól haladt, köszönhetően annak, hogy, hogy a vármegye komolyan vette a kormányrendelet azon kitételét is, miszerint égetően fontos, hogy minél előbb megalakuljanak ezen önkéntes zászlóaljak, s mentül előbb indulhassanak az ellenség ellen, az önkéntességet hangsúlyozó kormányrendeletet egyszerűen megkerülték, s azokon a helyeken, ahol nem akadt elég önkéntes, bizony elrendelték a sorshúzást! Nagyobb baj ebből nem származott, mert a legénység döntő többsége igazi önkéntes volt, úgy hogy Péchy László alispán szeptember 5-én már jelenthette, hogy a nagyjából 1000 fős zászlóalj 400 lőfegyverrel ellátva, a köpenyeken kívül alkalmas öltözettel felruházva 13-ika körül indulhat, szinte elsőként a hasonlóan szervezett zászlóaljak közül. A zászlóalj 6 századra osztva, s .választott tisztekkel, úgymint 6 százados, 6 főhadnagy, 21 alhadnagy, 12 őrmester, 1 zászlótartó, és 72 tizedessel, egy orvossal és egy, ministerelnök úr elfogadásától függő tábori római catholicus pappal ellátva vannak, s vezényletökre Patay István nemzetőrségi parancsnokot kívánják, kinek kineveztetését kérem..." A zászlóalj parancsnoka Patay István madai születésű, századparancsnokai: Apagyi György (apagyi), Rakovszky Sámuel (gávai), Vay Károly (vajai), Hunyady Ferenc (madai), Horváth Pál (??) és Kralovánszky Gyula (nyíregyházi) századosok. 1848. szeptember 10-én Nagykálló főterén esküre és zászlószentelésre vonult fel a zászlóalj. Az egyszerű, háromszínű zászlóra gróf Dégenfeld Imréné zászlóanya kötötte fel a maga hímezte szalagokat: Szabolcs a hazáért - Győzni vagy halni 1848. sept. felirattal. 1848. szeptember 16-án a Hadügyminisztérium utasította a megyét, hogy a zászlóalj számára „... miután a kívánt köpönyegeknek alkalmas posztót az országos ruhatárból innét már nem adhatni, a megyében vagy közelében bárminémű alkalmas őszies, téli köpönnyel vagy más akármi ruhával - minden kitelhető erélyes ellátás mellett, mellőzve minden habozást - rögtön felruháztasson, s tölténytáskákkal ellátasson... A ha ez mind két-három nap alatt - éjjelt is nappallá téve - erélyes eljárás következtében megtörtént volt, azonnal az egész csapat mind gyorsabban Szolnokra szállíttasson. .." Három nap múlva ismét levelet kapott a vármegye a Hadügyminisztériumtól, melyben Gombos László alezredes arról tudósít, hogy a hiányzó 600 puska 18 ezer tölténnyel együtt Pesten rendelkezésre áll, átvehető. Szeptember elején újra az események homlokterébe került a honvédség ügye. Az országgyűlésen 1848. augusztus 26-án véglegesített véderő törvény alapján kiállítandó 42 000 újonc ügyében a Kormányzó Választmány szeptember 4-én tartott ülést, melyen 19 küldöttséget nevezett ki, kiknek 7 nap alatt kellett az egész megyében összeírni és megvizsgálni a katonaköteleseket. Ez sem ment olyan egyszerűen! Általános volt a bizottságok jelentésében, hogy feltűnő hidegséget tapasztaltak, az orvosi vizsgálatok elől elhúzódtak, s csak olyanok jelentek meg, akik biztosan tudták, hogy katonai szolgálatra úgysem alkalmasak. Miközben a bizottságok végezték munkájukat, megjelent Batthyány Lajos rendelete is, mely alapján (127 lélekre 2 újoncot számítva) Szabolcs megyének 3471 újoncot kell kiállítani a 19-22 éves katonakötelesekből akár sorshúzással, akár toborzással, a lényeg az, hogy minél előbb. A szeptember 26-i rendelet pedig azt is közölte, hogy a most alakítandó 16 új honvéd zászlóalj közül a szabolcsi újoncokból 640-en a debreceni 28. zászlóaljhoz fognak kerülni. A Finta Márton polgári biztos vezette nagykállói hadfogadó bizottság ismét alapos munkát végzett, dacára az idegenkedésekről szóló bizottsági jelentéseknek. Ez a kettősség szinte az egész szabadságharc folyamán tapasztalható e megyében, nevezetesen, hogy a nemzetőrségről, a katonaságról szóló törvényeket, rendeleteket megjelenésükkor vonakodva, húzódozva fogadja nép, a konkrét végrehajtáskor viszont, nemhogy a kívánt létszámot adja meg, hanem a megye összességét tekintve jóval túl is teljesíti azt. A rendeletek vétele után tehát Finta Mártanék ismét elosztották a megyei újoncilletéket a települések között. Ezt a bizottságot Kállay Emánuel másodalispán vezette, s tagjai voltak Finta Mártonon kívül Lengyel Miklós, Zoltán Mihály, Molnár Ágoston, Kralovánszky András, Szilágyi János és Kausay Károly. A 3471 újoncból leszámították az 1848 szeptemberében