Bene János (szerk.): A szabolcsi honvédek Aranykönyve 1848-1849 - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 69. (Nyíregyháza, 2013)

Bene János: A szabolcsi honvédek aranykönyve

V. vagy Kis Veres Bálint

1849. jan. 7.19

református

nőtlen

5.0.0.

T.Lökért sorsot húzott, s a 6-ik Huszár ezredhez ment

Zákány Antal

1848. okt. 11.35

református

nőtlen

5.3.0.

T.Lökön sorsot húzott

Menyovszky János1849. jún. 13.

20

katolikus

nőtlen

5.6.2.

Plaveczi (Sáros vm.) születésű. T.Löki lakos Fisch Ignác helyett.

Tóth József

1849. jún. 2.20

református

nőtlen

5.6.0.

Kábái (Bihar vm.) születésű. T.Lökért

Vantúk Mátyás

1848. okt. 11.29

katolikus

nőtlen

5.2.0.

Tokaji (Zemplén vm.) születésű. T.Lökön sorsot húzott.

Zameth Dávid

1849. febr. 15.29

izraelita

tanító

nőtlen

5.2.3.

Szobránci (Ung vm.) születésű. T.Löki izraeliták fogadták.

Tiszalöki születésű vajai és luskodi Vay Ábrahám (Tiszátok, 1829. márc. 5. - ??) százados. Vay István földbirtokos, táblabíró és Bernáth Teréz fia. Református vallású, nőtlen. A prágai katonaiskolában tanult, közben 1843-tól hadfi a 34. gyalogezredben. 1848. augusztus 1-jén felvették a magyar nemesi testőrségbe, de oda már nem vonult be. Ezredével részt vett a Jellacic elleni harcokban. Október 19-től hadnagy, november 28-tól főhadnagy, 1849. április 24-től százados a 28. honvédzászlóaljban. 1849 júliusában a komáromi csaták egyikében megsebesült és a komáromi kórházba került. A vár őrségével tette le a fegyvert. Az 1850-es években postamester Berkeszen. 1867-ben a Bihar vármegyei Honvédegylet elnöke.

Tiszalöki születésű vajai és luskodi Vay Géza (Tiszalök, 1821. ápr. 26. - Nagykálló, 1867. okt. 17.) százados, az előbbi bátyja, nőtlen. Jogot végzett. A forradalom kitörésekor szolgabíró és földbirtokos Szabolcs vármegyében. 1848. június 22-től hadnagy, november 6-tól főhadnagy, 1849. május 23-tól százados a kassai 9. honvédzászlóaljban. 1849. június elején áthelyezték a Komáromban szerveződő 98. honvédzászlóaljhoz. Ott tette le a fegyvert. 1861-ben Szabolcs vármegye egyik főszolgabírájává, 1867-ben vármegyei törvényszéki elnökké választották.

A Kossuth-szobor