Bene János (szerk.): A szabolcsi honvédek Aranykönyve 1848-1849 - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 69. (Nyíregyháza, 2013)
Bene János: A szabolcsi honvédek aranykönyve
Nyíregyházi születésű Kralovánszky Frigyes (Nyíregyháza, 1816. nov. 17. - Nyíregyháza, 1879. dec. 22.) százados. Apja Kralovánszky András Nyíregyháza főbírája, nemzetőr őrnagy, anyja Kovács Julianna. Nemesi születésű, evangélikus vallású, ügyvéd. Nős. 1848. szeptember 10-től főhadnagy, a Szabolcs vármegyei önkéntes (a későbbi 48. honvédzászlóalj) zászlóaljban. December 14-től századosként a 43. honvédzászlóaljban szolgált. 1849. január 6-tól Nyíregyháza térparancsnoka. Áprilistól a szbadságharc bukásáig betegsége miatt már nem teljesített szolgálatot. 1867-ben a Szabolcs vármegyei Honvédegylet tagja, a megye csendbiztosa. Nyíregyházi születésű Kralovánszky Gyula (Nyíregyháza, 1818. okt. 24. - Nyíregyháza, 1878. máj. 20.) százados, az előbbi testvére. Ügyvéd, 1848 májusában Nyíregyháza város tiszti alügyészévé választották meg. Nőtlen. 1848. szeptember 10-től százados a Szabolcs vármegyei önkéntes (a későbbi 48. honvédzászlóalj) zászlóaljban. 1849. június elején áthelyezték a 96. honvédzászlóaljhoz. A szabadságharc után gazdálkodott, 1861-ben, majd 1867-től haláláig Nyíregyháza főkapitánya. 1867- ben a Szabolcs vármegyei Honvédegylet tagja. Nyíregyházi születésű Kralovánszky László (Nyíregyháza, 1827. aug. 26. - Nyíregyháza, 1887. ápr. 28.) százados. Az előbbiek testvére. Mérnöktanfolyamot végzett mérnökgyakornok, nőtlen. 1848. szeptember 10- től közvitéz, majd november 11-től őrmester a Szabolcs vármegyei önkéntes (a későbbi 48. honvédzászlóalj) zászlóaljban. 1849. február 1-jétől hadnagy ugyanott. 1849. május 28-tól főhadnagy a Bocskai önkéntes gyalogcsapatnál, július 7-től százados az előbbiből alakult (második) 52. (Bocskai) honvédzászlóaljban a II. hadtestben. Komáromban tette le a fegyvert. Az 1850-es években vasgyári felügyelő volt Munkácson. 1867-ben Szabolcs vármegye tiszti gyámja, a megyei Honvédegylet tagja. PETŐFI A Petőfi-szobor Nyíregyházi születésű Muzsay János (Nyíregyháza, 1798. febr. 2. - Arad?, 1863.) százados, Maurer János és Kégli Zsuzsanna fia. Református vallású, kötélverő mesterséget tanult. Volt huszárőrmester (1814 és 1830 között a 10. huszárezredben szolgált. Nős. 1849. január 1-jétől hadnagy, február 1-jétől főhadnagy, június közepétől százados a 32. honvédzászlóaljban az erdélyi hadszíntéren. Nyíregyházi? születésű Schuleck Jenő (Nyíregyháza?, 1816. - Pétervárad, 1849. jún. 4.) százados. Polgári családból született, evangélikus, nőtlen. 1836 és 1848 között mérnök a budai építészeti igazgatóságon. 1848. szeptember 1-jétől hadnagy, a Hunyadi önkéntes csapat segédtisztje. November 17-én főhadnagy az 50. (Hunyadi) honvédzászlóaljban. 1849. január 1-jétől százados zászlóalja állományában és Perczel tábornok segédtisztje a Központi Mozgó Seregnél, majd a bácskai (IV.) hadtestnél. 1849. április 28-án a 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki. Április végétől ütegparancsnok a IV. hadtestben. Hősi halált halt a Pétervárad és Kamenicz között vívott ütközetben. Nyíregyházi születésű Juhász Sámuel (Nyíregyháza, 1812. - ?, I860, nov. 1.) főhadnagy. Evangélikus vallású huszárőrmester (1831 és 1843 között a 10. huszárezredben szolgált). 1848 nyarán önkéntes, majd őrmester a 10. honvédzászlóaljban. 1849. május 12-től számvevő hadnagy a 26. honvédzászlóaljban, majd az I. hadtest törzsénél, végül főhadnagy ugyanott. Nyíregyházi illetékességű Jurányi Hugó (?, 1831 körül - Nyíregyháza, 1874. ápr. 24.) hadnagy. Evangélikus vallású diák, nőtlen. 1849. június 18-tól hadnagy a Szabolcs vármegyében alakított védzászlóaljnál. Augusztus elején a 139. honvédzászlóaljjá szerveződött zászlóalj egyik századával a munkácsi várőrségben szolgált. 1867-ben a Szabolcs vármegyei Honvédegylet tagja. Nyíregyháza főjegyzőjeként halt meg.
