Bene János (szerk.): A szabolcsi honvédek Aranykönyve 1848-1849 - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 69. (Nyíregyháza, 2013)

Bene János: A szabolcsi honvédek aranykönyve

1861-ben és 1867-ben a vármegye dadai járásának szolgabírája, a Szabolcs vármegyei Honvédegylet tagja.

Kemecsei születésű szelefarnosi Bodó Alajos (Kemecse, 1827. jún. 3. - Nagykároly /Szatmár vármegye/, 1902. febr. 3.) százados. Bodó János földbirtokos és majthényi Kiss Mária fia. Római katolikus vallású, joggyakornok. Nőtlen. 1848. szeptember 10-től hadnagy, 1849. február 1-jétől főhadnagy a Szabolcs vármegyei önkéntes (a későbbi 48. honvédzászlóalj) zászlóaljban. 1849 tavaszán Patay István ezredes, dandárparancsnok segédtisztje, e beosztásában már százados. 1849 nyarán egy újonnan alakult honvédzászlóaljban századparancsnok. A világosi fegyverletétel elől Komáromba szökött, ahol ismét a 48. honvédzászlóaljban szolgált, majd parancsőrtisztként Klapka tábornok törzsébe osztották be. 1867-ben a Szatmár vármegyei Honvédegylet tagja.

Kemecsei születésű Kiss Ignác (Ferenc, János) (Kemecse, 1822. ápr. 18. - Nyíregyháza, 1869. ápr. 13.) százados, Kiss László uradalmi felügyelő és Antal Anna fia. Római katolikus vallású, nőtlen. Gimnáziumot végzett, 1841-től közvitéz, 1843- tól tizedes a 6. (Württemberg) huszárezredben. 1849. október 19-től őrmester, 1849. január 1-jétől hadnagy ezredében. 1849. január 16-án főhadnaggyá léptették elő és áthelyezték a 17. (Bocskai) huszárezredhez. Márciustól századával a II. hadtestben szolgált. 1849. május 4-én alszázadossá, szeptember 7-én főszázadossá léptették elő. A komáromi várőrséggel tette le a fegyvert. Az 1850-es években szolgabírósági írnok Nyíregyházán, 1867-ben a Szabolcs vármegyei Honvédegylet tagja. Pénzügyi fogalmazóként hunyt el.

Kemecsei illetőségű krasznai Krasznay Gábor (Ököritó / Szatmár vármegye/, 1821. márc. 14.-Nyíregyháza, 1890. szept. 21.) százados. Krasznay Ferenc földbirtokos, kincstári ügyész és Marusi Olasz Erzsébet fia. Római katolikus vallású, nőtlen. A kassai jogakadémia elvégzése után 1843-ban

ügyvédi vizsgát tett, majd ügyvéd Nyíregyházán, később vármegyei jegyző Nagykállóban. 1848. szeptember 10- től főhadnagy a Szabolcs vármegyei önkéntes (a későbbi 48. honvédzászlóalj) zászlóaljban, ahol 1849. június 1-jén századossá léptették elő és századparancsnokká nevezték ki. A július 11-iki komáromi csatában megsebesült. A komáromi várőrséggel tette le a fegyvert. A szabadságharc bukása után ügyvéd, 1861-ben Szabolcs vármegye alügyészévé választották. 1867-től a Szabolcs vármegyei Honvédegylet tagja, majd elnöke volt. 1873- tól haláláig Nyíregyháza megbecsült polgármestere.

Kemecsén született Kriston Dénes (Kemecse, 1823. okt. 4. - Nyíradony /Tamási puszta/, 1905. aug. 4.) százados. Kriston András és Répásy Rozália (Répásy Mihály tábornok nővére) fia. Római katolikus, nős.

1848. szeptember 10-től hadnagy a Szabolcs vármegyei önkéntes (a későbbi 48. honvédzászlóalj) zászlóaljban.

1849. február 1-jétől főhadnagy. 1849. május 28-tól Répásy Mihály tábornok parancsőrtisztje a 17. (Bocskai) huszárezred állományában. Július 24-től alszázados. A szabadságharc bukása után bujkált, majd Krasznay Péter

komáromi menlevéllel látta el. 1867-ben a Szabolcs vármegyei Honvédegylet tagja.

Kemecsei születésű Bodó Ignác (Kemecse, 1824 körül - ??) hadnagy. Apja Bodó Mihály. Kereskedő ügynök. 1848 júniusában önkéntes a 2. honvédzászlóaljban. Őrmester, majd december 3-tól hadnagy. A péterváradi várőrséggel tette le a fegyvert. Az 1850-es években törvényszéki írnok Nyírbogdányban, 1867-ben a Szabolcs vármegyei Honvédegylet tagja.

Kemecsei születésű Borbély Gáspár (Kemecse, 1829. okt. 15. - Kemecse, 1914. aug. 20.) hadnagy. Borbély Sámuel és Szitha Erzsébet fia. Református, nőtlen. 1845 és 1847 között önkéntes a 6. (Württemberg) huszárezredben. 1848 nyarán önkéntes a 10. honvédzászlóaljban, ahol őrmesterré nevezték ki. 1849. februárjától hadnagy ugyanott. 1867-ben a Szabolcs vármegyei Honvédegylet tagja.

Az 1848-as kegyeleti park