Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - TRINGLI ISTVÁN: Sátoraljaújhely egyházai a reformáció előtt

390 TRINGLI ISTVÁN épített magának a fejedelemasszony palotát. Újhelyen az apácáknak volt egy monostoruk, amihez a teljes Alsó, vagy másképpen Alvég nevű utca tartozott, ahol ispotályt emeltek. Mindezek a jószágok a feljegyzés készítésekor a fejedelemasszony kezén voltak. 8 5 A feljegyzés jó néhány tévedést tartalmaz: néhol nem kell szó szerint érteni, néhol pedig összeállítói felcserélték a pataki és az újhelyi jószágokat. Az említett falvak összes szőleje természetesen nem volt a két rendházé, hanem csak azokra gondoltak a jegyzék készítői, amelyek a 17. század közepén e favak területén az uradalom birtokában voltak. Az újhelyi ispotály a kora újkorban valóban az Alvég vagy Pataki utcában ­vagy ahogy egy idő után nevezték: a Borsiszeren - állt, Újhelyen azonban sohasem volt klarissza kolostor. Azt azonban pontosan tudhatták az irat készítői, hogy Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony az ágostonos kolostor helyére építette 1654-ben az újhelyi kastélyt. 8 6 Urai nem sokáig használták az épületet eredeti ren­deltetése szerint. Az 1670-es évek kuruc háborúiban megsérült kastély évszázadokig uradalmi gazdasági épület volt, és csak a 19. század végén bontották le. Talán még a kolostor egykori haltartó gödre lehetett a kastély udvarán levő, az építkezéskor felújított „halastó". 8 7 A kastély a korabeli vásártér közelében, a mai Tompa utcában állt. Itt, a középkori város lakott részének szélén, egyben legmagasabb pontján, állhatott az ágostonos templom és rendház. A pálos kolostor A város legrégibb egyháza valószínűleg a Szent Egyed kolostor volt. A plébánia és az ágostonos kolostor múltját csak a városalapításig tudjuk visszavezetni, a Szent Egyed remeteklastrom alapítása azonban némi­leg megelőzhette ezekét. 1312-ben a rozgonyi csata után Károly király Patakra tért vissza, és ott töltötte a nyár egy részét. 8 8 A győztes ütközet utáni engedékeny hangulatot kihasználva ott jelentek meg előtte a Szent Egyed kolostor remetéi, akik azt kérték a királytól, hogy erősítse meg őket eddig szerzett birtokaikban. A kolostor jószágai kétféle módon gyarapodtak: Béla, István és András királyoktól adományba kaptak mal­mokat és földeket, az újhelyi népektől pedig földeket vagy szőlőket vásároltak vagy kaptak adományba. 8' A malmok többes száma megtévesztő, ekkortájt a kolostornak csak egyetlen malma volt a Ronyván, a kolostor alatt, ugyanott, ahol évszázadokon keresztül állt a pálos malom. Az adományozó királyok között az elsőként a városalapító István herceg apja, IV. Béla szerepelt. A későbbi rendi hagyomány ennek az oklevélnek az alapján már egyértelműen IV. Bélát tette meg a kolostor alapítójának. 9 0 A Szent Egyed kolostor remetéinek első említése 1281-ből származik. Forrásáról, mint a város exempt jo­gának első említéséről, már esett szó. Az évekig Magyarországon tevékenykedő Fülöp pápai legátus néhány nappal Magyarországról távozta után megerősítette a sátoraljai remeték számára a királyok és a hívők által tett adományokat. A remeték kérése és a legátus rendelkezése mögött bizonyára valamilyen jogvita rejlett. Ezt az oklevelet egy jó évtized múlva, 1293-ban Lodomér esztergomi érsekkel íratták át és erősíttették meg. A legátus bulláját az újhelyi kolostor egyik remetéje (fráter Iohannes heremita claustri de Vyhel) vitte el az érseki 85 „In comitatu Zempliniensi est Promontorium vinorum ad Also et Felső Toronya, seu Nagy et Kis Toronya pertinens, item Alsó Csernahó. Horum trium pagorum medietas fűit olim Augustinianorum. Altera media pars erat monialium S.Clarae in Sarospatak degentium. Bona autem seu pars bonorum Augustiniorum pertinebat ad monasterium Ujheliensem in eodem comitatu Zempliniensi existens, Sator Alya Ujhely appellatam. In curia hac nunc principissa aedificavit sibi aulam etc. In eodem Ujhely erat monasterium monialium [utólag betoldva, majd áthúzva: Clare], ad quod una integra platea Also utza, seu Alvégh appellata pertinebat, ubi si forte est erectum hospitale. Haec omnia bona possidentur nunc a principissa ..." - MOL E 190. Archívum familiae Rákóczi 4. 1. 1. sz. 86 Déthsy Mihály: Az építtető Lorántffy Zsuzsanna. In: Erdély és Patak fejedelemasszonya Lorántfly Zsuzsanna. Tanulmányok születésének 400. évfordu­lójára. Szerk.: Tamás Edit. Sárospatak, 2000. II. 15. 87 A kastély 1688-as leírásában: „penes castellum una piscina muro exstructa, pronunc vacua" - U et C 36-25. 88 Engel: 1. Károly 136. 89 AOL 263. 90 Gyöngyösy 3.c.

Next

/
Oldalképek
Tartalom