Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Helytörténet - LAKATOS SAROLTA Kállay Miklósné miniszterelnökné halála és a nyoma veszett családi vagyon „Vagyonvédelem" avagy eltulajdonítás?

460 LAKATOS SAROLTA Kállay Miklós miniszterelnök testvérbátyja: Nagykállói Kállay Tamás (1876-1963) és felesége, az orosi főágbeli nagykállói Kállay Ágotha (1903-1978), többször felkeresték a török követséget, az onnan elszállított Kállay-értékek ügyében. Kállay Tamás 1946-1947-ben írott leveleiben'

7 ugyanúgy írta le az eredménytelenség körülményeit, mint Kállay Kristóf: „írja meg - kéri Miklós testvérétől -, hogy mi van magánál az értéktárgyaiból, mert a török követségről bizony semmit sem kaptunk vissza. Nagyon kérem Magát, hogy végre tisztázzuk a török követség dolgát. A török követ nekem magamnak mondta és Ágotának, hogy nyugtát kapott az elvitt dolgokról, és mikor a nyugtát kértük, annak kiadását megtagadta. És ezen múlott akkor, hogy az orosz hatóságoknál nem tudtunk eredményt elérni. Nem csak a maga dolgai vesztek el, hanem nekem és másoknak rengeteg értékeink, egész idegeneké, amivel az ember komoly felelősséggel tartozik... Egyébként az a személyzet, amelyik magoknál fent volt a követségen, egytől-egyig a leghitványabbnak bizonyult, bíztatták egymást, hogy amit el lehet vinni, vigyék, amit bőségesen el is követtek." A Kállay Gyűjteményben elhelyezett levelek, iratok között az eltűnt Kállay-vagyon további sorsáról más írott forrás nem található. Kállay Kristóf szóbeli tájékoztatása és apja memoárjában'

8 leírtak azt bizonyítják, hogy soha nem kerültek elő, ahogy ellentételezésükre sem valószínű, hogy sor került. „Amikor Kristóf fiam kérte a »megőrzött« holmik visszaadását, sehol sem akartak szóba állni vele." Kállay Miklós, és a hozzá kimenekült Kristóf fia a családjával, az 1950-es évek elejéig igen szerény körülmények között éltek, saját kinti munkájukkal teremtették meg emigrációs életük egzisztenciális alapjait. Kállay Miklós elővigyázatosságból, Pannonhalmán is átadott megőrzésre 4 ládát, amiben cca. néhány'száz darab különféle ruha, és textília, textiláru volt elhelyezve. Testvérbátyja, Kállay Tamás 1947 nyarán szállította azokat vissza Kállósemjénbe hiánytalanrd, a ládák tetején lévő tartalomjegyzéknek megfelelően: 15-20 lepedő, ugyanennyi paplanhuzat, sok párnahuzat és nagyon sok törülköző, 40-50 db asztalkendő, gyapjú ágytakaró 6-8 db, nyári paplan 6-7 db, téli piros selyem paplan 2 db, 2 db bundás takaró, fürdőruhák, lábzsákok, 2-3 pár ablakfüggöny, háztartási cikkek, 80-90 db porcelánedény, Kállay Miklós vadászruhája hosszú nadrággal, 1 pár bőrcsizma, stb. „Szóval mondhatom, a mi vagyonúnkban egyetlen hely, amely meg tudta őrizni a reábízott dolgokat."'

9 Kérdezi öccsétől, mit küldjön ki ezek közül Mártával? Márta, Kállay Miklós második felesége, akit itthon valamiért a rokonok „elhallgattak", Kállay Miklós maga sem értette, hogy miért. Ércsokalyi Fényes Hedvig Márta néven látta meg a napvilágot a Bihar vármegyei Nadánteleken (máshol Poklosteleken) 1887. június 8-án. Apja Fényes András, anyja Abonyi Ilona, kálvinisták. Családjuk több száz éven át elismert közszereplők Bihar és Szabolcs megyében, a ragyogó szépségű fiatal Mártát körülrajongták Nagyváradon. 1904-ben nőül ment a római katolikus dr. Örley György királyi közjegyzőhöz, ki 70. évében, Budapesten hunyt el 1943-ban. Erzsébet nevű leánya, a Firenzében élő Schmid Robertóhoz ment férjhez, aki hívta anyját, költözzön ki hozzá Olaszországba. Kállay Miklós és Fényes Márta még Budapesten (vagy talán Szabolcsban) ismerkedett meg egymással. Az özvegy Márta asszony 1947-től már rendszeresen megfordult Firenzében, azonnal felvette a kapcsolatot a Capri szigetén élő, általa rajongásig szeretett Kállay Miklóssal, a vonzalom kölcsönössé alakult. Hozta-vitte a leveleket, híreket Kállay Miklós s az otthon élő Kállayak között. 1947 októberében véglegesen Firenzében telepedett le; kitelepülésekor Kállay Miklós sok megmaradt könyvét, használati tárgyakat, stb. vitt ki saját csomagjaival. 1949. június i-től már ténylegesen együtt éltek Castelgandolfóban, Márta asszony áttért a római katolikus hitre, és 1950. május 8-án Rómában a Szent Péter Bazilikában házasságot kötöttek. Kállay Miklós tanúja az ekkor 33 éves Kristóf fia, Márta asszonyé pedig Firenzéből a 45 éves veje, Schmid Roberto volt. Kállay Miklósné megosztotta férjével a száműzetés minden viszontagságát, hűséges támasza volt, imádták egymást. 1953. december 22-én érkeztek New York-ba, 17 Kállay Tamás levelei öccséhez, dr.Kállay Miklóshoz (Bp., 1946.12.03., 1947.06.20.). 18 Memoár 252-253. 19 Kállay Tamás írógépen írt levele öccséhez, dr.Kállay Miklóshoz, Bp., 1947.06.20.