Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Műemlékvédelem - BALÁZSIK TAMÁS: Adatok a pálosok sopronbánfalvi templomának középkori történetéhez

BALÁZS 1K TAMÁS Adatok a pálosok sopronbánfalvi templomának középkori történetéhez A sopronbánfalvi pálos kolostor a település szélén, a Vas-hegy egyik nyúlványa alatt, egy olyan platón fekszik, amelynek keleti és nyugati oldalán meredéllyel szakad le a hegyoldal, a déli szélén pedig a településről felvezető út partfalat vág a hegy oldalába. E partfalból folyosók indulnak, amelyek a kolostor déli szárnyát és a jelenlegi formájában 17-18. századi eredetű gazdasági épületét a hegyláb belsejében összekötő járatba torkollnak. Az írott források tanúsága szerint Sopronbánfalva (a 13. századtól Zoan, majd 1438-tól a 19. századig Wondorf vagy Wandorf néven') első említése egy 1277 november 20-án kiállított oklevélben található. Eszerint IV. László király István polgárnak, aki soproni házában vendégül látta, hű szolgálataiért és főleg ama károk fejében, melyek a királynak soproni tartózkodása folyamán érték, egy ekényi (kb. 120-200 holdnyi, 720 g ezüst értékének megfelelő nagyságú) földet adományozott Zuan nevű soproni várföldből. 1291-ben 111. András király megerősítette a soproniakat Zuan birtokában, sőt 1296-ban a Nagymartom család zuani tartozékait is elcserélte, hogy azokat a soproniaknak adományozhassa. 1317-ben a király István fiának, Konrád comesnek és a polgárok kérelmére átírta és megerősítette az 1277-es oklevelet, majd még ugyanebben az évben az 1277es és 111. András oklevelét is.

2 Az így Sopron városának birtokába került Wondorfban 1441-ben már állt egy kápolna, amelyet pálos remete gondozott, illetve kezdett építeni - Házi Jenő szerint 1439 után.' Állítólag a kápolna közelében volt egy barlang, tulajdonképpen egy eremitorium, amelyben a 15. század hatvanas éveiben egy pálos remete élt.

4 Egy 1454-es forrás szerint a még el nem készült oratórium alapítói, a soproniak, kérvényezték a győri püspöknél a felszentelést, de nem találtak meghallgatásra. Ebben talán az a Gyöngyösi Gergely művében is előelőtűnő bizalmatlanság tükröződik, amivel a rendházakon kívüli remeték ténykedésére tekintettek.

5 Mindazonáltal 111. Frigyes császár, Sopron akkori zálogbirtokosa közbenjárására V. Miklós pápa engedélyezte, hogy míg el nem készül az oratórium, és fel nem szentelik, hordozható oltárt állítsanak fel benne/' így tehát Nagylucsei Orbán győri püspök még abban az évben felszentelte Szent Wolfgang (Szent Farkas) tiszteletére ° A kolostorépület kutatását 2002-ben, a történeti adatok összegyűjtésével és szondázó falkutatással kezdtük. A 2007. évi helyszíni kutatást Gabrieli Gabriella régésszel és Nemes András művészettörténésszel közösen végeztük. A kolostor 2009-2010. évi felújítása csekély mértékben ugyan, de érintette a kolostortemplomot is. Ennek kapcsán 2010-ben kisebb szondázó kutatást végeztünk az épület belsejében. A kutatások konzulense 2007-től Dávid Ferenc. 1 A név eredetének az egyik magyarázata szerint a név a „Zoan", illetve „Son" és a ,,-dorf" összetételéből ered; egy 16 századi forrásban: „possessio Son que dicitur Wandorf". Egy másik lehetőség szerint eredete a „Wein" és a „-dorf" összetételére vezethető vissza. A „Wohn" és a „-dorf" összetételének lehetőségére a település 19. század elején használt „Lakfalva" neve utalhat. Erről: Rozsondai Károly-Sümeghy József: Sopronbánfalva. Sopron, 1937. 40. (továbbiakban: Rozsondai-Sümeghy 1937.) 2 1296: Villa Zoan, 1298: Terra Zwan, ld. Csatkai Endre: Sopron környékének műemlékei. Sopron, 1932. 70; 1317: Terra Zoan: Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. Budapest, 1897. 636., Rozsondai-Sümeghy 1937. 41. A település életének a források szerint mára középkorban is a szőlő és bortermelés volt a legfontosabb mozzanata: egy 1438-as oklevél szerint pl. Vilmos fraknói gróf kéri a soproni tanácsot, engedélyezzék egy hordó bornak Wandorfból Kabold várába való szállítását. 1477-ben pedig Tierstein Vilmos gróf, császári kapitány és a bécsújhelyi tanács kijelentik, hogy nem fogják zavarni Sopron és öt falva, köztük Wanndorff szüretét, és másfél hónapon át békét tartanak. Rozsondai-Sümeghy 1937. 40. 3 Csatkai Endre et al.: Sopron és környéke műemlékei (Magyarország műemléki topográfiája, 2). Budapest, 1956 (továbbiakban: MMT), 439., Házi Jenő: Sopron középkori egyháztörténete. Sopron, 1939. 225. (továbbiakban: Házi 1939.) 4 Kisbán Emil: A magyar pálosrend története. I. 1225-1711. Budapest, 1938.11. 1711-1786. Budapest, 1940.1. 129. 5 Gyöngyösi Gergely: Arcok a magyar középkorból. (A szöveget gondozta: V. Kovács Sándor) Budapest, 1983. 46, 75, 78. (továbbiakban: Gyöngyösi 1983.) 6 Documenta Artis Paulinorum, 111. A magyar rendtartomány kolostorai T-Zs (A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának forráskiadványai, 14). Anyagát gyűjtötte: Gyéressy Béla, sajtó alá rendezte: Tóth Melinda, Pintér Gábor, Széphelyi Franki György. Budapest 1978. (továbbiakban: DAP), 229, 266, 274.