Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - SCHOLTZ RÓBERT: Újabb szkíta kori lelet Nyíregyházáról

52 SCHOLTZ RÓBERT Behúzott peremű tál A korszak igen gyakori formái a korong nélkül készített, behúzott peremű tálak (3. kép 3-4). Díszítetlen példányaik a Kárpát-medence területén már a HC periódusban is szép számmal megtalálhatók.

1

5 Az edénytípus a telepeken kívül valamennyi fő temetkezési formával is előfordul, s elsősorban hamvak, ételmellékletek tárolására vagy urnafedőként használták. Eredetét a kutatás a helyi késő bronzkori kultúrák körében keresi.'

4 Az ujjbenyomkodással díszített, behúzott peremű tálak (3. kép 3) ritka leletnek számítanak a korszakon belül. Jan Chochorowski'

5 és Kemenczei Tibor kerámiatipológiai rendszereiből egyaránt hiányoznak.'

6 A díszítésmód a Kárpát-medencei régészeti kultúrák körében már a késő bronzkor és a kora vaskor idején is kimutatható.'

7 A középső vaskor fazekasai a tálak mellett leggyakrabban a hordó alakú edények felső harmadát díszítették ujjbenyomkodásokkal tagolt, vízszintes bordával.'

8 Hordó alakú edény A hordó alakú fazekak a szkíta korban általánosan elterjedt edénytípusok (3. kép 7). Az északkelet-magyarországi lelőhelyek egyik legjellemzőbb edényei.'

9 A típus képviselőiről elmondható, hogy általában egyenes vagy enyhén behúzott pereműek, enyhén kihasasodó - tojásdad - testűek, aljuk profilált vagy lapos. Anyaguk legtöbbször durva, samottal soványított, színük vörösessárga, vörösesbarna - téglaszínű - és szürkésbarna között változik. Az edények fala vastag, felületük általában rücskös, finomabb iszaplével/agyagmázzal csak ritkán vonták be (pl.: Berkesz 12. objektum). A hordó alakú edényfoma általánosan elterjedt a szkíta peremkultúrák körében is. A típus jellegzetes képviselőit Nyugat-Podoliától a Dnyeper középső folyásáig, déli irányban Szlovéniáig, s Bulgáriáig megtaláljuk.

2

0 Egyedül az Erdély csoport területén fordul elő ritkábban.

2' Korai típusai a hazai preszkíta leletanyagban is feltűnnek: pl. Algyő A gödör.

2

2 A kutatás helyi késő bronzkori - Gáva kultúra - eredetüket feltételezi.

2

5 Legújabban Kemenczei Tibor foglalkozott e kerámiatípussal. Véleménye szerint a forma igen hosszú életű; legkorábbi darabjai Nyíregyháza-Közvágóhíd és Ónod bronz „schildförmiger fußplatte" fibulákkal jól keltezhető temetkezéseiből származnak, míg a legfiatalabb a Kr.e. 4. századra keltezhető (Muhi-Kocsmadomb 33. sír).

2

4 A Szent István úti fazéknak a felső harmada sérült, ezért nem állapítható meg, hogy volt-e eredetileg díszítve. 13 Párducz Mihály: Szkíta korunk ethnikumának és kronológiai helyzetének kérdéséhez. 82. In: Antik Tanulmányok 15. 1968. 135-148. 14 Galántha Márta: A sándorfalva-eperjesi szkíta kori temető. Bölcsészdoktori értekezés. Szeged, 1987., loan Németi: Das späthallstattzeitliche Gräberfeld von Sanisläu. [119-121] Dacia 26. 1982. 115-144., Chochorowski 1985. 32., Abb. 1. 1., D. Matúz Edit: A Szeged-Algyő 258. Kútkörzet területén feltárt preszkíta temető. (Gräberfeld in Brunnenbezirk 258 von Szeged-Algyő.) 140. In: StudArch 6. 2000. 139-164. 15 Chochorowski 1985. 32-35. Abb. 1. 16 Tibor Kemenczei: Studien zu den denkmälern skytisch geprägter Alföld gruppé. Budapest, 2009. 97. 17 Kemenczei Tibor: Kora vaskori leletek Dél-Borsodban. (Früheisenzeitliche funde in Süd-Borsod.) Herman Ottó Múzeum Évkönyve (HOMÉ) 25-26. 1988.91-105. 18 A lengyel szerző 484 edényt sorolt ebbe az edénytípusba, melyek 10,8 %-a ujjbenyomkodással tagolt bordával volt a felső harmadában díszítve (Chochorowski 1985. 37-38., Abb. 3.4., 9.). 19 A hordó alakú edényeket Bottyán Á. (Bottyán 1955. 23.) és Párducz Mihály is a szkíta kori kultúra vezető edényformájának tartotta (Párducz Mihály: Szkítakori sír Tarpán. (Ein Grab aus der Skythenzeit aus Tarpa.) 82. JAMÉ 11. 1967-1968. 1969. 81-88. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a bögréket követően a leggyakoribb edényforma (Kiss Zsuzsanna: Szkítakori kerámia Szabolcs-Szatmár megyében. 18 Szakdolgozat /kézirat/, Budapest, 1983.). 20 Chochorowski 1985. 38. 21 Kiss 1983. 24. 22 Matúz 2000.141., 143., 9. kép 5., 7. 23 Németi 1982.124., Kiss 1983. 27-28. 24 Kemenczei 2009. 97.