Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Néprajz - MOLNÁR SÁNDOR: Rákóczi-néphagyományok nyomában
RÁKÓCZI-NÉPHAGYOMÁNYOK NYOMÁBAN 499 volt arra, hogy az apró részletek feljegyzésén túl - de ezek alapján - alapvető tendenciákat állapítson meg, s az egészre érvényes következtetéseket vonjon le. A kérdőív kérdései három fő téma köré csoportosultak: I. Milyen dalt, nótát, történetet, szólást és mesét őriz a szájhagyomány Rákóczi Ferencről és a kuruc korról? így például: 1. Rákóczi Ferencről és családjáról 2. A kuruc katonákról 3. A híres kuruc vitézekről 4. Rákóczi lováról 5. Rákóczi és a kurucok csatáiról, viadalairól 6. Rákóczi üldöztetéséről, meneküléséről, bujdosásáról 7. Rákóczi és a kurucok elárultatásáról 8. Rákóczi és a kurucok visszavárásáról II. Milyen történeteket őriz a szájhagyomány Rákócziról és a kurucokról, amelyek a község egy-egy határrészéhez vagy más objektumához fűződnek? így például: 1. Kuruc dombról, halomról, 2. Rákóczi váráról 3. Rákóczi útjáról, alagútjáról 4. Rákóczi vagy a kurucok emlékét őrző fáról, kútról, forrásról 5. Rákóczi által ajándékozott harangról 6. Rákóczi egykori szobájáról 7. Rákóczi elrejtett kincsének helyéről 8. A csapatával elrejtőzött Rákócziról III. Milyen tárgyakat, emlékeket tart számon a község lakossága, amelyek Rákóczi és a kurucok emlékét őrzik? így például: 1. Rákóczi és a kurucok fegyvere 2. Rákóczi pénze 3. A kurucok ruhái 4. Rákóczi és a kurucok által nevezetessé vált egyéb tárgyak 5. Kiknek a birtokában vannak ilyen emlékek? 6. Ismernek-e ezekre vonatkozó történeteket? A diákok közel tízezer oldalon jegyeztek fel adatokat a kérdőív alapján. A munkában több mint 1000 gyerek s közel ugyanannyi adatközlő vett részt. A könyvben 790 tétel, több ezer adat szerepel. A Ferenczi-Molnár szerzőpáros munkásságának alaposságát támasztja alá az a tény is, hogy az 1961ben diákok által végzett gyűjtés után 1962-63-ban kiegészítő gyűjtéseket végeztek személyesen is azokon a helyszíneken, ahol fényképfelvételek is születtek, többek között Nagyecseden, Nyírmadán, Tarpán, Vitkán. Ugyanakkor számos olyan helyre is eljutottak, ahol a gyerekek sok értékes, érdekes anyagot gyűjtöttek, többek között Tákosra, Csarodára, Napkorra, Nagydobosra és Nagyecsedre. A gyűjtés után következett a rendszerezés, feldolgozás, értékelés. E fázisoknál fontos szempont volt az, hogy minden helységből közlésre kerüljön a legmegfelelőbb adat. Ennek viszont az lett az eredménye - s ez a könyvből kitűnik -, hogy alkalmanként monotonnak tűnő felsorolásnak lehetünk olvasói. Persze azért ez nem teljesen igaz, mert mindegyikben van új mozzanat, ami a hasonlóság ellenére is egyedivé teszi a leírt hagyományt. Ez a fajta egyhangúság inkább a prózai (költészeti) hagyományoknál lelhető fel. Például: a. A Rákóczi-indulót először egy cigány lány, Cinka Panna hegedülte el. (Nyírmihálydi) b. A Rákóczi-indulót Cinka Panna játszotta. Az ütközet ekkor legtöbbször diadallal végződött. (Tiszaszentmárton)
