Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Néprajz - RATKÓ LUJZA: A tavaszi falujáró-kapuzó játékok

A TAVASZI FALUJÁRÓ-KAPUZÓ JÁTÉKOK 487 egyértelműen a tavasz jelképe: világszerte az újjászületésnek, áttételesen pedig a természet megújulásában megnyilvánuló termékenységnek, a tavaszi energiákkal analóg életerőnek és egészségnek a szimbóluma.

10 A falu utcáin való körülhordozása tehát nem más, mint a tavasz hírüladása és „széthordása" a faluban; nyilván nem véletlen, hogy az adatok többsége szerint a zöld ágat legtöbbször a falu széleitől befelé, a templom felé vitték. A zöldágjárás szerepköre ilyen módon azonos a falujárás egyéb (vonuló, kapuzó) módozatainak fentebb taglalt funkciójával, azzal a különbséggel, hogy feltehetően a zöldágas variánsok képviselik a korábbi, eredeti formát. Ezek ugyanis ténylegesen is megjelenítik, megidézik, mintegy „előjátsszák" azt, amiről az egyszerű vonuló, kapuzós formák „csupán" a rítusének és a mozgás nyelvén szólnak: a „zöld levelecske", „zöld ág" valóságos előbújását, a tavaszi rügyfakadást. Ez a különbség abban is megnyilvánul, hogy a zöld ág körülhordozása a benne rejlő mágikus erő, a termékenység és egészség egész falura történő kiterjesztését is jelenti, jól példázza ezt a funkciót a pányoki (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) fendi nevű pünkösdi szokás, amelyben a lányok az erdőben tört zöld ágakat szétdobálták a falu utcáin." A zöldágjárás dallamai - a fentebb már elemzett „Bújj, bújj, zöld ág"-hoz hasonlóan - ugyancsak rítusénekek. Ezekben rendszerint párbeszédes formában zajlik a zöld ág hívogatása, a tavasszal megnyíló „arany kapun" keresztül történő előcsalogatása: „Jöjj át, jöjj át, te szép zöld ág, zöld levelestül! / Átulmennék, átulmennék, hogyha nyitva volna! / Nyitva vagyon aranykapu, csak bujj átul rajta! Bujj, bujj, bokrostól, bokrod itt maradjon!"

1

2 Igen sok változatban az „arany búza" átbújásáról esik szó („jöjj átul, jöjj átul, te szép arany búza!"

1'), ami még a zöld ágnál is konkrétabban utal a termékenységre. Az „Uj hold, fényes nap, bocsáss kapun átul!"'

4 rendszeresen visszatérő sora az új élet kezdetére, a tavaszi napfény által megnyitott „életkapura" utal; az „uj hold" ugyanis a kezdetnek s egyben a növekedésnek (vö. növő Hold), analógiásan pedig a tavaszi évkezdetnek, a természet újjászületésének és kibontakozásának képzetét foglalja magában,'

5 míg a „fényes nap" a maga konkrét valójában idézi meg a tavasszal erőre kapó Nap fényét és melegét. A tavasznak tehát ez a két jelképe, az új hold és a fényes nap képes arra, hogy megnyissa az „élet kapuját" s „átbocsássa" rajta a kibújni akaró zöld rügyeket, levélkéket. A „Vagyok bátor jó vitéz, megyek hidon átul" sora'

6 nyilvánvalóan az „életre búvás" mozzanatát fejezi ki, noha nem kapuról, hanem hídról esik szó. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a kapu és a híd nagyon sok szempontból analóg, sőt azonos egymással; ugyanis mindkettő valamiféle átmenetet és egyben összeköttetést képvisel két különböző helyzet, világ, állapot stb. között, vagyis a kapun való átbújás, illetve a hidon való átkelés értelme gyakorlatilag ugyanaz. További érdekes azonosság a kapu és a híd között az is, hogy a híd íve maga is kapuként szolgálhat, ha alatta bújunk át. Összegezve az eddigieket: A tavaszi rügyfakadás időszakában a falu utcáin és kiemelkedő jelentőségű pontjain fiatal lányok által gyakorolt falujáró-kapuzó játékok jelentése és szerepköre a tavasz behozatala és „széthordása" a faluban akár az utcák tényleges végigjárásával, akár pedig a kiemelkedő jelentőségű pontok szimbolikus értelmű bejárása révén. A fiatalság tavaszi jókedvével, hangos nótázásával veri fel, „kelti életre" a hosszú téli álom után a falut, s a megújuló természet üzenetét, a termékenység ígéretét hordja szét annak minden zugába. 10 Vö. Pál-Újvári 1997. 23-24. 11 Tátrai Zsuzsanna: Tavaszi leányjátékok. 252. In: Folklór, életrend, tudománytörténet. Tanulmányok Dömötör Tekla 70. születésnapjára. Budapest, 1984. 249-260. 12 Kerényi 1982. 198-199. Kékkút, Veszprém megye. 13 Kerényi 1982. 190. Hegymagas, Veszprém megye. 14 Kerényi 1982. 199. Kékkút, Veszprém megye. 15 Gondoljunk itt arra, hogy a magyar népi kultúrában általános jelenség bizonyos mezőgazdasági vagy ház körüli munkák - szántás, vetés, növényültetés, kotlóültetés - újholdkor való kezdése vagy végzése, illetve számos analógiás mágikus cselekménynek a fogyó vagy telő holdhoz való igazítása. A falujárásnak is létezik egy zöld ág, sőt kapuzás nélküli formája, amely kifejezetten az új hold természeti jelenségéhez kapcsolódik: a dejtári (Nógrád megye) újhódjárásban a kapunyitás és bújás mozzanatát az egymással szemben vonuló sorok egyikének szétnyílása, illetve a másik sor átvonulása helyettesíti. Földessy Józsefné: Dejtári és pataki népszokások. 65. In: Néphagyományunk értékeiből. Budapest, 1954. 64-67. 16 Kerényi 1982. 199. Kékkút, Veszprém megye.