Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Néprajz - BODNÁR ZSUZSANNA: Stílus, forma, szépség, funkció (Üvegtárgyak a Sóstói Múzeumfalu időszaki kiállításában)
STÍLUS, FORMA, SZÉPSÉG, FUNKCIÓ 471 3. kép Kerekes vajköpülő. Sóstói Múzeumfalu, ltsz.: 2001.36.232 (Bodnár Zsuzsanna felvétele) A nagyszobában üvegvitrinekben és posztamenseken külön egységekben mutattuk be az egyházi, az iskolai, a szatócsboltokban és kocsmákban használatos üvegtárgyakat, valamint a díszüvegek egész sorát. Itt láthatta a közönség a népi vallásosság legszebb darabjait, így üvegkelyheket, türelemüvegeket, az 1896-ban készült ibrányi református templom színes ablakbetétjeit, sőt még egy üvegbibliát is. A türelemüvegek nehezen meghatározható műtárgyai néprajzi gyűjteményünknek. Rendkívül kevés készült e tárgyféleségből, másrészt, akihez ajándékként került, tudatában volt és van ma is ritka előfordulásának. Ha az üvegbe zárt ábrázolás, jelenetvallási jellegű, szinte ereklyeként tekintenek rá és nem szívesen válnak meg tőle. Nyugat-Európában a XVI. század óta kedvelt szobadísz. A türelemüveg, türelemmunka elnevezés igen találó, mert elkészítésükhöz az ügyességen kívül valóban nagy türelemre volt szükség. Az üvegbe helyezett, enyvezéssel, faszögekkel, ékekkel rögzített faszobrok értékét kiemelve üvegberakásnak is mondjuk. Az elemek üvegbe helyezéséhez hosszú csipeszeket, drótkampókat, fapálcikákat is alkalmaztak. Hogy a maradandóságnak készültek ezek a munkák, azt abból is sejthetjük, hogy többszörös mozdításkor sem dőlnek el a szobrok legkisebb darabjai sem. (4. kép) A zempléni üzemek legszebb kancsói a „rücskös díszűnek" nevezett tárolóedények voltak. A rücskös kancsókon az üvegkészítő forma hatására keletkezett plasztikus bütykök csillogó külsőt kölcsönözve az edények egész felületét kitöltötték. 1 2 A gömbszerű, nyomott mintázatokkal díszített kancsók elsősorban a parádi és regéci huták specialitásai voltak. Néha a bütykök helyett homorúan bemélyedő körök díszítik az edények oldalát. A rücskös kancsók mindig szögletes szájpereműek voltak. Nagyobb változatban másfél-két liter űrtartalmúakat, kisebb méretben pedig kb. két decilitereseket ismerünk. (5. kép) A nagyobb méretűek bortároló edények voltak, a kisebbeket pedig keresztelőkancsónak használták tetszetős kivitelük miatt. Az 1842-től termelő feketeerdői üveggyár is készített szögletes szájú, „rücskös díszű" kancsókat, amelyek tökéletesen hasonlítanak a regéci termékekre, ezért az emlékanyagban nehezen választhatók külön a feketeerdői és a regéci darabok. A kiállításban bemutatott üvegbiblia Gégényből származik, a bemutató idejére kaptuk kölcsön a tulajdonosától. Az üvegvitrinekben bemutatott különböző színű és formájú boroskancsók, kelyhek eredetileg egyházi használatban voltak. Egy templomformát utánzó posztamensen helyeztük el a petróleumlámpák sokféle változatait, az álló- és falilámpákat. A kiállítás egyik érdekessége volt a bejárattal szembeni falon elhelyezett, gótikus stílust utánzó két színes üvegbetétes ablak, melyek eredetileg az ibrányi református templomot díszítették, de a felújítás során kicserélték őket. Megmaradásukat egy jó szemű helytörténésznek köszönhetjük. Az 1896-ban készült ablakokról 4. kép Üvegbe rakott feszület (Türelemüveg). Készült 1922-ben. jósa András Múzeum, ltsz.: 56.788.1 (Boros György felvétele) 12 Veres László: Üveg és keménycserép. 302. In: Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete. (Szerk.: Fügedi Márta) Herman Ottó Múzeum. Miskolc, 1997. 297-314.
