Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Helytörténet - LAKATOS SAROLTA Kállay Miklósné miniszterelnökné halála és a nyoma veszett családi vagyon „Vagyonvédelem" avagy eltulajdonítás?

455 LAKATOS SAROLTA Kállay Miklósné miniszterelnökné halála és a nyoma veszett családi vagyon „Vagyonvédelem" avagy eltulajdonítás? Nagykállói Dr. Kállay Miklós (*Nyíregyháza, 1887.01.23. - t New York, 1967.01.14.) m.kir.miniszterelnök (1942-1944), 1914. szeptember 7-én Nyíregyházán vette nőül nagykállói Kállay Helént (*Nagykálló, 1894.05.01. - t Budapest, 1945.02.07.). 1 „Kora gyerekkori barátság és szeretet fűzött össze, úgyszólván együtt nőttünk fel, már amennyiben egy hét évvel fiatalabb leány és fiú viszonyáról ezt mondani lehet. Nagyon szerettük egy­mást, tulajdonképpen mindenki akarta ezt a házasságot, közmegelégedést keltett. Nagykállóba költöztünk, szépen berendeztük az apósom 2 ottani régi házát, és nagyon boldogan éltünk. Hamarosan jöttek a fiúk, Kris­tóf, Miklós, András."' Kállay Miklós 1944. március 19-ig sikeres életpályát futott be: főszolgabíró, főispán, ke­reskedelemügyi államtitkár, földművelésügyi miniszter, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnöke, végezetül Magyarország miniszterelnöke volt. Igen boldog családi életüket, anyagi egzisztenciájukat kettétörte hazánk német megszállása, Kállay Helén pedig 1945-ben életét vesztette. A német megszállást követő napon (1944.03.20.), a miniszterelnökségi palotát körülvevő SS katonák mar­kából, Kállay Miklós a családjával (felesége, három fia, menye és kisunokája) a miniszterelnökségi óvóhe­lyen át, a Várhegy alatti alagútból a királyi palotába, a Kormányzó rezidenciájára menekült. Onnan hívta fel Kececi, Sevket Fuat magyarországi török követet (1943.10.21-től 1945 elejéig): fenntartja-e az előző napon tett nyilatkozatát, hogy vendégjogot biztosít számára. Igenlő válaszát követően, Kállay Miklóst a külügyi titkára, Fáy-Halász Gedeon autóval a Rózsadombon állott török követségre vitte. 4 Családja továbbra is a Kormányzó védelme alatt maradt. A török követ és felesége rendkívüli kedvességgel fogadta a miniszterelnököt. 1944. ok­tóber elején döntötték el, hogy Kállay Miklósné is átköltözik a török követségre, a követné személyesen ment érte a Várba. Azt is megengedték, hogy a követségre szállíttassa a miniszterelnökségről és a pesti lakásukból a már korábban a Várba átmentett értékeiket, fontosnak ítélt holmijukat, családi iratokat, stb. 5 Ismert, hogy a nyilasok és az SS kényszerítésére, 1944. november 19-én délután 16 órakor Kállay Miklós elhagyta a török követséget: Belügyminisztérium, Sopronkőhida, Mauthausen, Dachau, Dél-Tirolon át Capri szigetén nyitották meg előtte az amerikaiak a börtönajtót. Magyarországra életében nem térhetett haza, az általa épített kállósemjéni családi kripta ajtaja csak 1993. április 17-én nyílt meg koporsója előtt. Időközben testőr főhadnagy András fiát (1919-1995) Mauthausen haláltáborba zárták, az amerikaiak sza­badították fel, jogász végzettségű Miklós fia (1918-1996) kilenc és fél évet töltött szovjet hadifogságban, az elsőszülött Kristóf (1916-2006), Kalmár Károly erdélyi menekült szórványlelkész álnéven reverendában buj­kált, egyidejűleg bujtatta feleségét és karon ülő András fiát. A családot összetartó szerető feleség és édesanya így maradt teljesen egyedül, férjéről és fiairól szóló hírek nélkül a török követségen, Budapest bombázása idején. Kállay Miklós bátyjának, dr. Kállay Tamásnak a felesége: nagykállói Kállay Ágotha (1903-1978) több­ször felkereste Helén sógornőjét a követségen. „1944. Karácsonyán is ott kellett volna vele ebédelnem, de már 1 Mindketten a nagykállói Kállay família napkori főágán találhatóak, de dr. Kállay Miklós a főágalapító Ferenc György nevű fiának (*1721), Kállay Helén pedig a harmadszülött Ferenc (*1727) fővonalának leszármazója. 2 Apósa: nagykállói dr. Kállay Rudolf (1853-1920) nagykállói, majd nyíregyházi kórházigazgató főorvos. Egykori házukban ma öregek otthona van. 3 Dr.Kállay Miklós írógépen írt, dátum és aláírás nélküli feljegyzése, visszaemlékezése az 1912-1932 közötti saját életútjáról. 4 Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam 1942-1944. Bp., 1991. II. kötet, (továbbiakban: Memoár) 198, 279. 5 Memoár 222-223.

Next

/
Oldalképek
Tartalom