Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Helytörténet - BENE JÁNOS: Hadik-huszár hagyományőrzés Nyíregyházán a két világháború között
450 BENE JÁNOS A 4. huszárezred és előezredei történetének kutatására, relikviáinak (zászlók, jelvények, egyenruhák, az ezredek híres személyiségeit, ezredtulajdonosait, nagy csatáit ábrázoló festmények, versenydíjak) összegyűjtésére az egyesület tudományos bizottságot alakított Wack Károly 5 őrnagy elnökletével. E tudományos bizottság munkájának eredményeként az évek során nagyon szép és gazdag anyag gyűlt össze a laktanya törzsépületében kialakított kaszinó helyiségeiben. Sajnos, itt kell megjegyeznünk azt is, hogy e gazdagságot csak néhány fotóról ismerjük, mert a háborút követő zavaros időkben szinte minden megsemmisült. A kaszinó ezüst étkészletének darabjait, melyek egy részén a 14. huszárezred jelzése, másik részén viszont a Hadik címer és tulajdonosának neve látható, az ezred nyugatra települt családjai vitték magukkal, majd adták át v. br. Splényi Géza 6 huszárőrnagynak, aki 1984-ig őrizte Németországban, s akkor adta át néhány ezüstserleggel együtt a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum huszárgyűjteménye részére. A hagyományápolás, a bajtársiasság erősítése jegyében 1920-tól a volt 14-es huszárok évről-évre ezrednapon emlékeztek meg társaikról, a világháborúban elesettekről. Az ezrednap az első időkben augusztus 24-én, a bucsacsi roham, a tűzkeresztség napján volt. A római katolikus templomban tartott gyászmise után a tisztikar a temetőben megkoszorúzta az itthon nyugvó 14-es hősök sírjait. 1925-től az ezrednapot október 14-re tették át, azzal indokolva e döntést, hogy az őszi időpont egy ilyen összejövetel céljára alkalmasabb. 1925. október 14-én a gyászmisén 68 volt 14-es tiszt jelent meg, s a temetői koszorúzás után a Vármegyeháza nagytermében közgyűlést tartottak, melyen v. Dienes-Oehm Tivadar 7 nyugalmazott tábornok, az ezred utolsó parancsnoka elnökölt. Ekkor döntöttek a huszárlaktanya törzsépülete előtt felállítandó 14-es emlékműről. A 14-es huszárok bajtársi bizottsága 1926 tavaszán levéllel fordult a város képviselőtestületéhez, melyben az alábbiakat jelezték: „Nyíregyháza város régi háziezredének, a volt cs. és kir. 14-ik huszárezrednek tiszti kara s önkéntesei elhatározták, hogy a világháborúban elesett hős bajtársak emlékét méltó módon megörökítik. A megindított mozgalom eredményes volt, s az emlékoszlop már a folyó év őszén - minden valószínűség szerint - október 14-én, az ezrednapon leleplezhető lesz. A hatalmas méretű, turullal ékesített oszlopot a laktanya területén, a kapu bejáróval szemben, a törzsépület előtt lévő kis parkban óhajtjuk elhelyezni, azon a helyen, ahonnan elesett bajtársaink lelkesedéssel, bizakodással, halálra szánt bátorsággal indultak utolsó útjukra..."* A Gerlóczy Gedeon 9 műépítész által tervezett 9 méter magas, turullal ékesített obeliszket 1926. október 14-én avatták fel, s azon ott díszelgett a 14-es huszárok E világháborús jelvénye: lópatkó szárai közt röpülő, csőrében huszárszablyát tartó sas (turul), s a szablyán felirat: Ne bántsd a magyart! 1930. március elsejével, Horthy Miklós kormányzóságának 10 éves jubileuma alkalmából, a honvédség alakulatai nevet is kaptak, ettől kezdve a nyíregyházi 4. huszárezred Hadik András 1 0 tábornagy nevét viselte, majd szeptembertől, Nyíregyháza város képviselőtestületének beleegyező döntése után a nagylaktanya is ezt a nevet vette föl." Ettől kezdve kapcsolódott össze az immár futaki gróf Hadik András nevét viselő nyíregyházi huszárezred, a nagylaktanya története az egykori 14-es huszárok bajtársi bizottságának, s a még élő 14-esek történetével. 1931-ben a huszárezred Hadik-kupát alapított, melyért a huszárezredek és a lovastüzérek lovaspóló csapatai küzdöttek meg. A huszárezred évenkénti hagyományos lovasversenyein rendszeressé vált a Hadik-emlékverseny is. 5 Életrajzát lásd: Bene János: A nyíregyházi magyar királyi 4. honvéd huszárezred parancsnokai (1920-1945) In.: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, Nyíregyháza, 2003. 204-205. (továbbiakban: Bene 2003.) 6 Életrajzát lásd: Bene-Szabó 2006. 258. 7 Életrajzát lásd: Bene 2003. 201-202. 8 SzSzBMÖL. V.B.77. VII. 97/1926. 9 Gerlóczy Gedeon (Budapest, 1895. június 28. - Budapest, 1975. július 30.) elismert, jó nevű budapesti építész. 10 A névadásra: Honvédségi Közlöny, 1930. 6. szám. Futaki gróf Hadik András (1710-1790) tábornagy. Felvidéki kisnemesi család sarja, 22 éves korában zászlósként a Dessewffy-huszárezred tagja. 1736-ban kapitány, 1744-ben ezredes, 1747-ben tábornok, 1756-ban altábornagy. A hétéves háborúban Berlin megsarcolója, haditettéért a Mária Terézia Rend nagykeresztjét kapta. 1758 végén lovassági tábornok, 1762-1763-ban a Sziléziában harcoló császári sereg főparancsnoka. A háború befejezése után a futaki uradalmat és grófi címet kap az uralkodótól. 1777-ben német birodalmi gróf. 1764-1768 között Erdély katonai főparancsnoka, 1774-től tábornagy és haláláig a bécsi Udvari Haditanács elnöke. Nevéhez fűződik a bukovinai székely telepek (Hadikfalva, Istensegíts) létrehozása. 11 SzSzBMÖL. V.B.72. Kgy. 751/1930., K. 14851/1930.
