Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - VOFKORI MÁRIA: Havasalja (Egy székely tájegység a 17-18. században)
HAVASALJA 441 Mindezek után nézzük meg, mekkora volt a 18. században és a 19. század elején a havasaljai szántóhatár, és mennyi jutott átlagosan belőle egy családfőnek. Az 1761-62. évi vetésterület- kimutatás 4 0 erről a következőket mutatja (forrásunk az adatokat köbölben és vékában adja meg): Őszi vetés Tavaszi vetés búza rozs búza zab árpa tönköly haricska lencse, borsó, bab, kender, len köles kukorica Összesen I. Oroszhegy 227-0 17-0 10-2 233-0 2-0 22-33/4 512-1 3/4 2. Szentkirály 218-2 10-0 2-2 208-2 O-I 19-3/4 0-1 459-3/4 3Ülke 117-1 13-1 1-0 171-0 12-2 3/4 0-11/4 375-2 4Fancsal 85-3 6-2 0-2 55-2 5-1 153-2 5Tibód 44-3 7-1 2-2 31-3 0-2 3-3 3/4 0-11/2 90-3 3/4 6. Szenttamás 50-0 6-2 48-3 3-1 108-2 7Zetelaka 381-0 1-2 313-3 52-1/2 0-1/4 747-2 3/4 8. Fenyéd 153-1 5-2 76-1 0-2 13-1 1/4 0-11/4 249-1/2 9Keményfalva 107-3 7-0 0-2 76-1 9-0 0-1/4 200-2 1/4 10. Máréfalva 135-1 14-1 139-0 81-2 3/4 310-3/4 Összesen 1580-4 88-3 17-2 1353-0 3-1 163-1 1-11/2 3207-2 1/2 A tíz falu vetésterülete a 18. század közepén 3207 köböl és 2 1/2 véka férejű 1604 kataszteri hold volt. Ez az akkori Udvarhelyszék 1761-62. évi vetésterületének 7,88 százaléka. (A szék összvetésterülete 40676 köböl, azaz 20338 kataszteri hold volt.) Ez a terület Havasalján (az 1750-es conscriptio szerint) 619 család között oszlott meg. Ha ezt a földmennyiséget összehasonlítjuk Kászonszék négy falvának szántójával, ami 1761-62-ben 5214 köböl, azaz 2607 kataszteri hold volt 4' és csak 420 család között oszlott meg, 4 2 akkor azt mondhatjuk, hogy a vizsgált tíz falunak nagyon kevés szántója van, még a hegyvidéki falvak rangsorában sem kerülhetne vezető helyre ebben a tekintetben. 40 1761/62. évi vetésterület kimutatás. MOL. Erdélyi Országos Főszámvevőségi Levéltár. F. 394. 1. kötet. 66-69. Például Havasalja tíz falvában 1750ben jóval több szántót írtak össze; mint 1761/62-ben. A különbség alapján arra is következtethetnénk, hogy 1761/62-ben nem a falu összes szántóját, hanem csak az abban az évben bevetett területet írták össze. Viszont Kászonban ugyanez a két összeírás más eredményeket ad, 1750-től 1761-62-ig nem fogyatkozik a bevetett földek kiterjedése, hanem nő. Az ilyen és ehhez hasonló különbségeket az összeírok pontatlansága, illetve az magyarázza, hogy a földművelők nem vallották be a teljes földmennyiséget, tartva egy elkövetkező magas adótól, úrbértől. 41 Imreh István -Pataki József: Kászonszéki krónika. 1650-1750, Bp., 1992. 114. 42 Uo. 42.
