Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Építészet - KOMJÁTHY ATTILA: Szabolcs (Gondolatok a Szűz Mária monostor helyreállításáról)

SZABOLCS, AZ ISPÁNSÁGI VÁR HELYREÁLLÍTÁSA 45 4. kép A honfoglalás-kori csatornaszakasz bemutatása a híddal, háttérben a XI. századi templom A kiadott kertépítészeti, tájrendezési terv az ismert és várható körülményeket figyelembe véve jelenítette meg az alapvető elvárásokat az alapvető értelmezési kérdések tisztázását követően, illetőleg azzal folyamatosan szembesülve minden feladat megoldásánál. A földvárral kapcsolatos munkálatok megnevezése is - helyreállítás - jelzi már azt a problematikát, ami alapvető metodikai kérdésként jelent meg a helyreállítás előtt. A ma is helytálló, műemlékvédelmi elveknek megfelelő megközelítés a következő volt: a földvár megőrzése a feladat olyan módon, hogy a konzerválást biztosító táj- és kertépítészeti munkák egyúttal a bemutatás, fenntartás lehetőségét is adják. A földvár egy olyan ezeréves építmény romja, amely túlnyomórészt földből és fából épült, területén nagyrészt eredeti állapotában is jellemzően füves takarással. Az eredetileg fagerendázattal borított felületek mára szintén füves területek lettek. A sáncok állékonyságának biztosítása az azt borító megfelelő növényzet megtartásának, valamint az épített elemek hasonuló tulajdonságainak szem előtt tartásának, a megfelelő vízelvezetésnek, az erózió megakadályozásának függvénye. A sáncok és a belső udvar is a különböző beavatkozások következtében sérült felületűek, a terepfelszín bolygatott, a megközelítést, fenntartást sem teszi lehetővé, a bejárást, bemutatást pedig végkép nem szolgálja. Ha nem lehetséges az alapvető, teljes területen folyó karbantartás, akkor a földvár a növényzet teljes kezelhetetlen burjánzásával, az eróziós károk következtében tönkremegy. A vár felületeinek a rom-állapotban történő megtartásához sok esetben magát a rom-állapotot kellett rekonstruálni, mint például a temető területén is, ami a földvár területének fele. így csak a legszükségesebb terepkiegyenlítési és egyéb beavatkozásokkal lehetett a munkák megkezdésének feltételeit megteremteni. Németh Péter a kutatása során további értékes információkkal szolgált a vár szerkezetére vonatkozóan is. Tisztázta azt is, hogy a keleti oldalon nem épült eredetileg kapu. Itt egy, a temető használatával kialakuló bejárás és híd volt a templom kertjéhez, melynek maradványait feltárta a keleti Tisza-csatorna árkával együtt, így lehetővé vált a rekonstrukció-konzerválás. Az árok eredeti terepfelszíne került rögzítésre - ez esetben egyszerűen gyepesítéssel. A híd tartóoszlopainak elhelyezése az eredeti kiosztást követte és szerkezete utal az itt feltárt maradványok szerinti valószínűsíthető eredetire. (4. kép) A sáncrendszer igen jelentős mérnöki teljesítmény, a fagerendák három irányban történő egymásra építésével, közéjük hordott földkitöltéssel készült. A kazettás szerkezet építéséhez számításaim szerint legkevesebb 300.000 m

! föld és 4000 m

! fa mozgatására, beépítésére volt szükség. Ezek az adatok valamelyest eltérnek a Németh Péter által közöltektől, de a feladat nagyságát még a kisebb értékekkel számolva is érzékelhetjük." A kiépítés 5. kép Az egykori kikötőhöz vezető északkeleti kapu a sarok sáncvonulataival 11 Németh 2002. 152. Németh Péter 326000 m

!föld és 15000 m

1 fa felhasználását közli. Az eredményeink ennek ellenére lényegében azonosnak mondhatóak, mert nálam nem szerepelt a számításban a külső körbefutó függőleges gerendafallal számítandó mennyiség.