Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - VOFKORI MÁRIA: Havasalja (Egy székely tájegység a 17-18. században)
HAVASALJA 437 Székelyföldön belül is, mint tipikusan hegyvidéki tájegység, alkalmatlanabb földesúri földszerzésre (a székely nagybirtok tetemes része nem az ilyen és ehhez hasonló tájegységekben található), valamint a székely jobbágy szolgáltatásainak tartósságára, ami nem urbárium, nem egyezményesített kontraktus szerint történt, hanem a hely sajátosságainak, a földesúr kívánalmainak megfelelően, esetről esetre változva. A Havasalján kívül eső környező falvak bebíró birtokosai mellett a tájegység szülöttei közül is kerülnek ki a szomszéd faluban földet bírók: Fancsalról, Fenyédről, Szentmihályról, Tibódból. 1785-ben nemes Fancsali Sebestyén Ferenc cir 2140 négyszögölnyi (1,33 kataszteri hold) intravillanumot bír Szentkirályon, amely három jobbágya között oszlik meg, a hozzá tartozó külső appertinentiákkal, szántóval, kaszálóval együtt. Tibódi Dakó József úr pedig egy 2484 négyszögöles (1,5 kataszteri hold) appertinentiás belső telek birtokosa saját falujában, Tibódban, s ezen két ősjobbágya van. Ez utóbbi példa azonban a ritkább. Többségben a bebíró birtokosok vannak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a földesurak többsége az Udvarhely környéki falvakból kerül ki, akikhez hozzáadódnak a tájegység falvainak tehetősebbjei. Társadalmi hovatartozásukat tekintve tehetősebb primipilusok, legtöbbjüket tekintetesként (spectabili) jegyzik a források. Nagy úr, székely főember, grófi címet viselő iliustrissimi comitisként jelzett possessor alig jelenik meg a két úrbéri összeírásban, és jelenlétük sem feltétlenül arra utal, hogy abban a faluban megnövekedett a jobbágytelkek és tartozékaik, illetve a jobbágyok száma. 1820-ban például Ülkében gróf Toldalagi László birtoka mindössze egy 2 1/4 „bécsi mérő férejű" puszta telek, melyhez három kataszteri hold szántó is tartozik. 2 8 Havasalja példája is igazolja azt a Székelyföld vonatkozásában már elfogadott történelmi tényt, hogy a jobbágytartásnak a vármegyékben és különösen az alföldi megyékben fellelhető módja itt ismeretlen. Nincsenek nagy latifundiumok, nincsenek nagy, több száz, több ezer holdat számláló allodiális földek, a székely nagybirtok felaprózott, és szétszórtan terül el a Székelyföld egész területén. 2 9 Ez a birtokforma nem kedvez a nagy jobbágyfalvak kialakulásának, és különösen nem a jobbágyok létszámbeli gyarapodásának olyan hegyvidéki tájegységek esetében, mint Havasalja, ahol a határ is szűk, növelésének módozatai pedig a havas közelsége miatt - gyorsan kimeríthetőek. Miután ismertettük Havasalja társadalmi struktúrájának specifikumait, mindazt, amitől az a székely hegyvidéki tájegységek modellje lehet, vegyük szemügyre, még egyszer számszerűségekbe foglalva a tényeket. A szolgáló emberek száma Havasalján: 3 0 1614 1722 1750 1785 1820 I. Jobbágy 86 55 75 104 44 2. Zsellér 39 11 12 15 24 3Ház nélküli zsellér 33 25 11 Összesen 125 66 120 144 79 28 Conscriptio Czirakyana. 1819-1820. MOL. F. 52. 118. kötet. 449-455. 29 Imreh István: Erdélyi hétköznapok. Budapest, 1997. 45-55. 30 Az adatok forrásaira vonatkozóan lásd az 1. sz. jegyzetet.
