Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - VOFKORI MÁRIA: Havasalja (Egy székely tájegység a 17-18. században)
429 VOFKORI MÁRIA Havasalja (Egy székely tájegység a 17-18. században) A hely meghatároz és egyben behatárol egy társadalmat. A hely, ahol vizsgálódásaink folynak, sajátos fejlődéstörténete folytán kezelhető egy egységként, rész-egészként, az őt körülölelő - természeti, társadalmi - környezettel együtt egy életegészként, egy tájegységként. A résznek, rész-egésznek, egy tájegységnek a kiválasztása nem teljesen önkényes. A rész-egész kifejezés már önmagában szól erről, kimondva azt, hogy minden, amit ezzel meg lehet jelölni valami közösét, valami felismerhetőt is hordoz, hordozza ugyanazt a - nem pejoratív értelemben vett - bélyeget, megjegyzettséget. Ha az általunk vizsgált tájegység 1 esetében első látásra fel szeretnők ezt villantani, akkor - valódi és átvitt értelemben is - fentről, a havasról kell indulnunk. Udvarhelyszék két legnagyobb erdőbirtokos falvának a Görgényi-havasokra és a Hargitára messze felnyúló erdői összeérnek valahol fenn a hegyen. A két falu: Oroszhegy és Zetelaka egymásnak szomszédai ugyan, de vonzáskörükbe, velük életformát megosztva kisebb falvak is tartoznak; Oroszhegyhez még öt, Zetelakához három. A közigazgatás is kapocs volt közöttük az évszázadok folyamán, de ennél jobban együvé tartozóvá tette és teszi valamennyit a sovány föld, a kétszer soha nem kaszálható rét, a gyalog pár órányira fekvő város: Székelyudvarhely, de mindenekelőtt és -felett az erdő, amely behatárolja, beszorítja létüket egy bizonyos területre, és így eleve meghatározza az életviteli lehetőségeket, irányt szab a fejlődésnek. A tíz falut tekinthetjük és vizsgálhatjuk egy tájegységként, és mivel ezek mindegyike tipikusan havasaljai település, ennek megfelelő életmóddal, amelyet szintén nevezhetnénk havasaljainak, az alábbiakban vizsgálandó tájegységet Havasaljának fogjuk nevezni. r Alapforrások: Székely Oklevéltár (A továbbiakban SzOkl.) V.177-321., Udvarhelyszék Levéltára, a Románia Országos Levéltára Kolozs megyei Fiókja Levéltárában (A továbbiakban UszLt.) 1614-esconscriptio. Székely Láda. 56. sz. (Vili. 1.); 1713 évi összeírások. Magyar Országos Levéltár (MOL.) Vegyes conscriptiók. F. 49. 4. csomó; 1721. évi összeírások. MOL. Vegyes conscriptiók. F. 49. 8. csomó. 2. tétel; 1722. évi összeírások. MOL. Vegyes conscriptiók. F. 49. 12. csomó. 7. tétel; 1750. országos összeírás. MOL. F. 50. 61,téka. 3. csomó; 1785-86-os úrbéri összeírás. MOL. F. 51. 23-24. csomó; Conscriptio Czirakyana. 1819-1820. MOL. F. 52.118. kötet; - Vö. Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Szerk.: Danyi Dezső. Bp i960; Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Bp., 1973; Uő: Erdélyi összeírások. A történeti statisztika forrásai. Bp., 1957. Szerk. Kovacsics József; Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászonszékek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Bp., 1994. [Reprint.] Vizsgálódásaink történeti és módszertani alapvetéseként a következő műveket használtuk: Marc Bloch: A történelem védemben. Bp., 1974. 29-53.; Alan H. Baker: A történeti geográfia és az Annales történeti iskola közötti kapcsolatokra vonatkozó megjegyzések. Világtörténet, 1989. 3. szám. 6-29.; Charles Morazé: L'Histoire et lünité des sciences de I'homme. Annales, 1968. 2. szám. 233-240.; Henri H. Stahl: Sociologie „concretä" §i istorie. Revista de filozofie, 1968. 4. szám. 390.; Paul Leuilliot: Problémes de la Recherche. V. - Défense et illustration de l'histoire locale. Annales 1967.1. szám. 755. Továbbá Wrigley, E. A. - Schofield, R, S.: The Population History of England 1541-1874. Cambridge, 1981; Lasiert, Peter: The World We Have Lost. London. 1983; Uő: Household and Family in Past Time. Cambridge, 1972; Gray, H. L.\ English Field Systems. Cambridge, 1915; Haskins, W.G.: The Midland Peasant. London, 1965; Uő.: The English Landscape. Oxford, 1958; Macfarlane, A.: The Origins of English Individualism. New York, 1978; Spufford, M.: Contrasting Communities: English Villages in the sixteenth and seventeenth Centuries. Cambridge, 1974.
