Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - ULRICH ATTILA: Okkupált főnemesi uradalmak a Szepesi Kamara keleti peremvidékén (1670-1673)
402 ULRICH ATTILA Csonka-papi puszta Pályi 7 5 7 4 van sertés nincs ? 3 2 3 2 van sertés nincs Varsány 4 3 3 i 2 van sertés nincs Tiszaszalka i i i Salánk 14 9 i 9 4 5 van sertés bor, gabona Kígyós 5 3 5 van sertés nincs Az Abaúj vármegyében fekvő rozgonyi birtokot 1671-ben okkupálták. Rozgonyban kúria, 100 köblös föld, 32 szekér szénát termő rét alkotta a földesúri majorságot. A rozgonyi kúriához szolgált Vajkóc és Haraszti jobbágysága, összesen 12 féltelkes család és 14 zsellér. A U et C 157/74 számú forrás hibalehetőségeire már felhívtuk a figyelmet. Az alábbiakban egy konkrét példán keresztül is érzékelhetjük az összeírások pontatlanságát. Forgách Miklós uradalmait egy másik öszszeírás, kamarai könyvbe bevezetve egyrészt más bontásban tüntette fel, másrészt viszont minden esetben pontosabban adta meg azok jövedelmezőségét, ezen belül az allódiális gazdálkodást is. A Zemplén vármegyében fekvő nagymihályi uradalmat a Bereg vármegyében lévő salánki uradalommal vették egy csoportba. Ezek értéke 31 650 Ft volt. Az összesítésből megtudjuk, hogy a nagymihályi kastély harmada az Erdődi családé, és 14 település alkotta. A földesúri jövedelmek között találjuk a borkilencedből, tizedből, erdőjövedelemből származó bevételeket. A forrás rámutatott, hogy a salánki kúria és a környezetében kialakított gazdaság értékesebb volt a nagymihályi kastély körül kiépült központnál (1700 és 900 Ft értékkel). Arra is fény derült, hogy Topolyán - ellentétben a fentebb jelzett összeírással - 178 köblös majorságot és rétallódiumot találunk 3000 és 1000 Ft értékben! Újdonságnak tűnik Szekeres falu említése, ahol szőlőkilencedet és 2 hordós majorsági szőlőtermést is összeírtak. 2 0 A szerednyei uradalmat a barabásival és az Abaújban fekvő rozgonyi birtokkal együtt írták össze, ezek értéke 27 000 Ft. Az értékelésből kiderült, hogy Forgáchnak Szennán és Barabáson jó állapotú, kiépített majorságai és lakóépületei voltak (1000 és 2000-2000 Ft értékben). Ebben az esetben is hozott új adatot a forrás: Som faluban majorságszőlőt említett (Kaszonnyal együtt): 7 szőlőt 35 hordós borterméssel. A másik forrás mindezt Semse faluba helyezte! Rozgonyban az uradalmi majorságot jelentősebb állatállomány is kiegészítette (értékük 600 Ft volt). 2 1 Kemény Zsigmond erdélyi fejedelem özvegyének birtokait is a főúri birtokok közé soroltuk, noha felesége nem származott főúri családból. Lónyay Anna azonban mindkétszer jól ment férjhez, először egy Wesselényihez (akitől Pál nevű fia származott), illetve másodjára a későbbi erdélyi fejedelemhez. Miután főrangú második férjétől lényegében főúri birtokokat örökölt, vettük be Lónyay Annát ebbe a körbe. Első 20 MOL E 265. 307-309. pp. V.o. MOL U et C Fasc. 102. No. 1. Ebben a forrásban nincs feltüntetve külön erdőjövedelem Halmán. A salánki uradalomhoz tartozó jobbágyok száma itt részletezve van, 8 fő összesen 12,5 telken lakott. Pusztatelket viszont nem rögzítettek. A kígyósi 2,5 telek ez utóbbi forrásban nem szerepel. 21 MOL E 265. 306-37. pp. V. ö. U et C Fasc. 102. No. 1. Ez utóbbi forrásban az Ung megyei javaknál külön szerepel még a Pálóci kúria is 560 Ft értékben. A MOL NRA Fasc. 66 No. 17. alatti forrás szerint, a Szerednyei uradalom Forgách Miklós feleségének tulajdonában volt. Közli továbbá a Szerednyei uradalom helységeit is: Szerednye vára és városa, Szenna, Solymos, Retrinec, Varlóc, Polyánka, Kelecsény, Pálócz, lgienc, Köblér, Andrasóc, Orlova, Horlyó.
