Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - ULRICH ATTILA: Okkupált főnemesi uradalmak a Szepesi Kamara keleti peremvidékén (1670-1673)
400 ULRICH ATTILA Serédi daracki uradalma 22 településből állt. 1 5 Az összeírok valószínűleg ennek a résznek a bizonytalan közbiztonsága miatt összeírásukat hevenyészve rögzítették. Ezt támasztja alá a földesúri majorságok összeírása. Darackon kúriát és ahhoz tartozó 116 darabban lévő földet, 2 darab rétet írtak össze, nagyság nélkül. Sárközújlakon szintén kúriát, 240 darab földet - amiből 60 éppen művelés alatt állt - rögzítettek, körülbelül 140 köblös terméssel, illetve 70 szekér szénát adó rétet. Vetésen 17 darabból álló majorság, Domahidán 80 köblös föld, 100 szekér szénát adó rét, Vasváron 60 köblös föld és 4 darab rét, Vadán (ahol csak 2 puszta telket találunk) 25 darab majorsági föld került összeírásra. Serédi Benedek, a következőkben tárgyalt Forgách Miklóshoz hasonlóan allódiumát igyekezett a lehető legjobban kiterjeszteni. Ezt nemcsak a majorságok több településen való jelenléte mutatja, hanem azok jelentős széttagoltsága is. A fenti adatokból úgy tűnik, hogy Sárközújlakon a földek 4 (!) részre voltak felosztva, ezt mutatja, hogy a 240 darab földből 60-at műveltek! Rendszertelenül vannak összeírva a jobbágy családok is. Telek szerint 4 egész telkes és 17 féltelkes családot írtak össze, a 38 zsellér mellett. Ezen felül 33 jobbágyot említettek még telkeik méretének megnevezése nélkül (Darack, Domahida, Homok, Kóród, Kányaháza). Érdekességként említjük, hogy Nagyzsadány pusztát jövevény rutének csoportja szállta meg már korábban. A Szabolcs vármegyében fekvő tassi uradalom kis kiterjedése, és magas pusztatelekszáma ellenére sem mondható rossz helyzetben lévőnek. A 180 köblös majorságot, és 112 szekér szénát adó rétet 50 egésztelkes jobbágynak kellett művelnie. A szabadosok száma 4 fő volt. Az egésztelkes jobbágyok magas száma, és a viszonylag kis területű, egy főre jutó robot (3,6 köblös föld, 2,24 szekér széna jobbágyonként), az erdők közössége a jobbágyokkal mutatja, hogy instabil területen járunk. A korábbi társadalomtörténet-kutatás már az 1960-as évek végén kimutatta, hogy a kettős adózás határán, a katonailag instabil területeken a jobbágyi terhek mértéke csökkent, a földesurak inkább hajlottak a kompromisszumos adóztatásra, azaz a terhek némi csökkentésére, illetve a szolgálatok pénzbeli megváltására. 1 6 Forgách Miklós nagymihályi birtokát másodjára)!) 1673-ban foglalták le. A nagymihályi kastélyhoz 9 település tartozott. Az összeírásban nem rögzítették a kialakított allódiumok nagyságát, csupán annyit tudunk, hogy 35 egész-, 10 fél-, 2 fő 3/3-ad-, 5 fő V4-ed- jobbágy, és 10 zsellér élt benne, Stranyán egy officiális. 1 7 A puszták száma 26 darab volt. Egy másik forrás, amely Forgách feleségének birtokaként tüntette fel a nagymihályi uradalmat, némi képet ad az ott lévő termelés nagyságáról. 1671-72-ben a kamara az allódiális termésből 241% kassai köböl búzát, 54V4 köböl árpát, 17 köböl zabot, 4 köböl borsót és 4 köböl lent bevételezett. A kiadások utáni maradvány 52% köböl búza, 45^ köböl árpa, 17 köböl zab, és 4 köböl borsó volt.' 8 Forgách további két nagy uradalmát, Szeregnyét és Barabást már 1670-ben okkupálta a kamara. A szeregnyei váruradalom Ung megyében feküdt, hegyvidéki tájon. A természeti körülmények miatt a helységek nagy része alkalmatlan volt a majorsági gazdálkodás kialakítására, de a dombosabb, lankásabb részek erre alkalmasak voltak. A szeregnyei felmérés jó példa arra, hogy a magyar nemesség allodizáló törekvése lényegében „nem ismert határokat". Szennán, Solymoson, Rebrinán a puszta telkekből szakítottak ki majorságot részére. A felmérés azt is megmutatja, mennyi föld tartozhatott a különféle teleknagysághoz, viszont arra is felhívja figyelmünket, hogy ezek a mértékek korántsem voltak azonosak! Szennán 7 puszta telekből 163 köblös majorságot, Solymoson 4 telekből 90 köblöset, Rebrinán 4 telekből 60 köblöset alakítottak ki. Ez az első esetben körülbelül 23,3 köböl volt az egy főre jutó teleknagyság, a másodikban 22,5, a harmadikban pedig 15 köböl. Az uradalomban összesen 408 köblös szántó, és 114 szekér szénát adó rétaliódiumot találunk ekkor. Sőt Pálóc esetében, ahol kúriája volt Forgáchnak, két nyomásban művelték a földeket. Szeregnyén 15 MOL U et C Fasc. 55. No. 3. 1670. szeptember 22. 16 Szakály Ferenc; Az 1670-es évek Habsburg ellenes mozgalmai és a hódoltsági magyar feudális társadalom. In: A Thököly-felkelés és kora. Szerk.: Benczédi László. Budapest, 1983. 62. 17 MOL U et C Fasc. 157. No. 73. 1673 körül. 18 MOL E 263. Szepesi Kamarai Levéltár, Szepesi Kamara számvevősége. Libri perceptionum et erogationem 1567-1746.1670-73 között konfiskált javak. Filmtár 3945 doboz. (A továbbiakban MOL Filmtárj
